Sörvényes Wörkshop - szept. 22., szombat

 

Trópusi ciklon a szárazföldön!?

Nem, de majdnem! Bár trópusi ciklonok kizárólag a tengerek, óceánok felett keletkeznek, a kiindulási állapotukként szolgáló zivatarrendszerek a szárazföldön is előfordulnak (az atlanti trópusi ciklonok esetében ezek gyakran eleve Afrikából indulnak), illetve a kialakulásukat segítő legfőbb hatás, a Coriolis-erő is elérhető a Föld minden pontján (az Egyenlítőhöz közeli területeket kivéve). Így olykor megesik, hogy a szárazföldön létrejövő zivatartömbök is forgásba jönnek, és amennyiben tartósan, akár több napig fenn tudnak maradni, akkor a trópusi ciklonokhoz hasonló ciklonális rendszerré is fejlődhetnek. Ez történt 2018. július 20-a körül Oroszországban is egy kis ciklonnal.

A ciklon élete napról napra

Ebben az esetben a ciklon létrejötte ugyan különbözött a klasszikus trópusi ciklonokétól, hiszen elsőként egy hagyományos mérsékelt övi ciklon alakult ki a Fekete-tengertől északkeletre, Dél-Oroszország felett július 16-án. Ez azonban nyugat-északnyugat felé megindulva másnapra már okkludálódott, és a központjában záporok, zivatarok alakultak ki.

A gyorsan okkludálódó ciklon 2018. július 17-én és 18-án, az utóbbi napon már szerveződő zivatarokkal a központjában
Forrás: NASA

 

19-én a ciklon központjába koncentrálódott a kezdeti kiterjedtebb örvényességi mező, mellyel az egyben erősebb is lett. Így éjjel egy jól szervezett zivatartömb jött létre, mely napközben ugyan átmenetileg kissé szervezetlenebbé vált, de 20-ára virradóan Moszkvától délnyugatra ismét fejlettebb lett. A ciklont ekkor a talaj közelében határozott, bár nem nagy mértékű (a ciklonközpontban mindvégig 1000-1001 hPa körül, a környező területeken 1005-1008 hPa körül alakult a légnyomás) nyomási gradiens jellemezte markáns szélfordulással. Mindeközben a műholdképeken jól látszott a központban zárt örvényt alkotó alacsonyszintű felhőzet (világos sárga színek), illetve a központot szimmetrikusan körülvevő, körülötte pedig spirálkarokba rendeződő zivatarfelhőzet (narancssárga színek), ami már a trópusi ciklonokra jellemző struktúra volt.

A kis méretűvé koncentrálódó, a központjában szervezett konvekciót kialakító ciklon 2018. július 19-én és 20-án
Forrás: NASA

 

A ciklon 21-én lett a legszervezettebb, amint egyre északabbra kanyarodva megközelítette Szentpétervárt, majd áthaladt a városon. Ekkor a korábbiaknál erősebb és tartósabb konvekció volt jelen a ciklonközpontjában, mely sokáig teljesen szimmetrikus volt, körülötte továbbra is spirális felhőkarokkal. A nap második felében azonban a kis méretű ciklon egyre jobban beágyazódott egy konvergencia-zónába, és bár a finn-orosz határvidéken mozogva még másnap is megtartotta szervezett és önálló örvénylését, a központi zivatarok legyengültek, a hozzá kapcsolódó konvergencia déli ága pedig egyre inkább gyenge hidegfronti jelleget öltött. A ciklon 21-én Szentpétervár környékén egy-két érintett mérőállomáson 60-70 mm körüli csapadékot produkált.

A ciklon a legszervezettebb állapotában 2018. július 21-én, illetve már gyengülőben 22-én.
Forrás: NASA

 

Nem trópusi, de miért is?

A műholdképek, valamint a mérési adatok alátámasztották, hogy a kis méretű ciklon és a hozzá kapcsolódó zivatarrendszer 3 napig megőrizte jól fejlett struktúráját szinte folyamatos zivatarképződéssel, ami a szárazföldi zivatarrendszerek estében meglehetősen ritka. Ennek okát a ciklont körülvevő nagyobb léptékű légköri felállásban lehetett megtalálni. Délkelet-Európában ugyanis már napok óta egy kiterjedt ciklonális mező helyezkedett el, mely a Kaszpi- és a Fekete-tenger vidékéről folyamatosan meleg, nedves és labilis légtömeget szállított a térségbe. Emellett Skandinávia és Észak-Oroszország térségében egy igencsak stabil anticiklon helyezkedett el, ami megakadályozta, hogy más légtömeg érkezzen a térségbe, így a légköri feltételek több napra "konzerválódtak". Ebben a helyzetben már a ciklon kialakulását megelőzően is jelen voltak kisebb ciklonális örvények, illetve helyi konvergencia-zónák a térségben, melyek nagy területen okoztak zivatarokat, megnövelve a térségben a párolgást. A ciklon így valóban "úgy érezhette", mintha trópusi területek felett lenne, hiszen minden adott volt számára (jelentős légköri instabilitás és a meleg, páradús levegőben megfelelő vízgőz-utánpótlás). Bár a tartós zivatarörvény nem egy korábbi zivatarrendszer forgásba jövésével, hanem egy mérsékelt övi ciklonból jött létre, ez a fajta kialakulási mód sem ismeretlen a trópusi ciklonok esetében. Különösen az Atlanti-óceánon esik meg, hogy egyes délre sodródó mérsékelt övi ciklonok trópusivá alakulnak, melyre a legutóbbi - és az egyik legmarkánsabb - példa a 2017-es Ophelia hurrikán esete volt. Így tehát a kis orosz ciklon valóban rokonságban állt a trópusi ciklonokkal, legalább a struktúrája és az életciklusai alapján.

Műholdkép-animációk a ciklonról

Készítette: Hérincs "Zivipötty" Dávid

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

Készítette

Viharvadászok Egyesülete

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat