Zivipötty blogja

Mission Impossible 2017: A szupercellák összeszámlálása

Nem unatkoztak a viharvadászok 2017-ben, hiszen a korábbi ínségesebb szezonokat egyben kárpótolta a légkör, és annyi szupercella alakult ki, hogy tényleg lehetetlen volt őket összeszámolni. Idén nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy megírjam az elmúlt évi összegzést, de be kellet látnom, hogy legjobb esetben is csak a szupercellás napokat tudom számba venni (és azt is pár napos bizonytalansággal), a szupercellák darabszámára esélyem sincs, ahogy szintén nehéz lenne összeszámolni a vadászatok során összesen megtett km-t is. Sokat mondó szám, hogy szupercellás napból is (legalább) 27 akadt az országban, ami még zivataros napok számából is elegendő lenne egy évre. A gyakran jellemző északnyugatias áramlás miatt azonban meglehetősen nagy eltérés mutatkozott az országon belüli eloszlásban: a nyugati-délnyugati és a keleti-északkeleti országrészben jóval többször "pörögtek be" a Cumulonimbus-ok, mint az ország középső sávjában.

Szezonnyitány Budapesten mini szupercellával és peremfelhővel

Bár a tél február végén belehúzott, és márciusban is csak lassan tágított, ez a hónap azért meghozta az első konvektív eseményeket is. Egyházasrádócon már a február végi és a március közepi téli intermezzo között megvolt az első zivatar 14-én, majd a hónap legvégén Budapesten is akadt konvektív látnivaló.

A '17-es 20-as

Elérkezett az idő, hogy a korábban ígértek szerint elkészítsem a 2017-es év összegzését szupercellák tekintetében. 2016. után ezúttal is igencsak aktív szezonunk volt nyugaton, összesen 20 db szupercellát sikerült megszámlálnom Egyházasrádóc-Szombathely szűkebb térségében.

Őszi konvektív helyzetek a nyugati végeken

Ahogy azt augusztus végén írtam, szeptembertől a budapesti munkába állásom (és természetesen az ezzel járó költözés) miatt már kevesebb lehetőségem volt a konvektív események megfigyelésére otthon. Viszont úgy tűnt, hogy a légkör is idomult ehhez, mivel az augusztus 27-ei szupercellás akciót követően már nem is történtek nálunk kiemelkedő dolgok (szupercella vagy komolyabb zivatar).

Ophelia: egy 3-as kategóriájú hurrikán Európa közelében

Szokták mondani, hogy a Brit-szigeteken mindenki az időjárásról beszél, 2017 októberének közepén azonban mindenki a Brit-szigetek időjárásáról beszélt. Nem mindennapi jelenséget éltek át ugyanis a szigetországok, illetve leginkább Írország lakói: egy korábbi hurrikán haladt át felettük, még hurrikán erejű, 120 km/h-t meghaladó szélviharral (és ez alatt nem a széllökéseket, hanem az átlagos szélsebességet kell érteni!). Ez ugyan önmagában még nem lenne rendkívüli, hiszen történt már hasonló korábban is, a téli viharciklonok pedig szintén produkálnak hasonló szélsebességeket. A szóban forgó hurrikán, Ophelia azonban szokatlanul keletre alakult ki és erősödött meg, az Azori-szigetek közelében 14-én elérte a 3-as kategóriát is. Ennyire keletre előforduló, legalább 3-as erősségű ciklont a műholdas megfigyelések kezdete óta még nem tapasztaltak az Atlanti-óceánon. Ophelia ráadásképp egy szokatlan légkör(optika)i jelenséget is okozott. Hogy mi volt ez, és hogyan zajlott le a hurrikán életútja a kialakulástól Írországig? Alább kiderül!

Harvey, Irma, Maria és a többiek: aktív periódus a 2017-es atlanti hurrikánszezonban

Úgy tűnik, hogy az atlanti hurrikánszezonok ismét éledezőben vannak a 2010-es évek elején jellemző pangás után, amikor még hurrikánok is csak elvétve alakultak ki, erősebb példányok pedig alig-alig akadtak. Már a 2016-os szezon is hozott egy csúcskategóriás, 5-ös ciklont (Matthew), idén pedig ismét sor került erre, ráadásul duplán, Irma és Maria révén. Mellettük pedig még több másik hurrikán is borzolta a kedélyeket. Arra, hogy ez egy erősebb szezon lehet, már az indulásakor voltak előjelek. A korai időszakban, júniusban és júliusban is meglehetősen fejlettek voltak már ugyanis az óceánt Afrika felől átszelő zivatarrendszerek (úgynevezett trópusi hullámok), és ezekből 2 trópusi vihar és 1 trópusi depresszió is kifejlődött ezekben a hónapokban. Igaz ezek a Karib-tengeren meglévő nyírással még nem bírtak, így gyengék maradtak és gyorsan szét is estek. Az augusztus első fele viszont már két hurrikánt is hozott (Franklin, Gert).

Szupercellák száraz légkörben

2017. augusztus 27-én egy hidegfront érkezett, mely méltóképpen zárta le a nyári konvektív időszakot. Bár ezúttal is az a nyáron gyakori forgatókönyv zajlott, hogy elég száraz légtömegre futott rá a front. Délután és este azért több zivatar is előfordult Vas megyében, melyek közül néhány szupercellává fejlődött, de ezek a száraz levegő miatt jellemzően LP karakterisztikával rendelkeztek. Nekem 3 példányt sikerült megfigyelnem itthonról, de a radarképek alapján még feltehetőleg volt ezen kívül egy-kettő (legalább marginális) a térségben.

Rég nem látott erejű szlovén instabilitási vonal

A légkör július 22-26. között már megmutatta itt nyugaton, hogy képes meglepetésekre, de ennél is nagyobb volt a meglepetés augusztus 10-én. Ezt talán joggal lehet nevezni az év legnagyobb modell-mellélövésének, hiszen a modellek többsége sem az országon belülre, sem Ausztria keleti részére nem várt semmit, és az az egy-két modell, amelyik igen, csak kisebb záporokat, zivatarokat. Ehhez képest már délután komoly szupercellás zivatarok pattantak ki az osztrák-magyar határvidéken, este pedig egy szlovén instabilitási vonal érkezett, több helyen 100 km/h körüli vagy a feletti széllökésekkel.

Szupercella-invázió az Alpokból

2017. június 19. és július 3. között Budapesten tartózkodtam (külön szerencse, hogy e két hetes időszak alatt csak 1, ráadásul nem túl látványos, bár telibe találó szupercelláról maradtam le június 23-án), hazatérésem örömére pedig nem mindennapi ajándékkal kedveskedett a légkör. Július 5-én ugyanis egy hullámzó hidegfront előterében labilis légtömeg érkezett fölénk, és az Alpokban kialakult a szokásos konvergencia-zóna is, mely délután sorra termelte ki a szupercellás zivatarokat.Külön szerencse, hogy ezúttal a nővérem szabadnapos volt, így életemben először úgy igaiból is el tudtam menni vadászni, még ha nem is kellett nagy távolságot megtenni (de azért mindenképp jobb volt 30-40 km-rel közelebbről nézni a cellákat). Az eredmény legalább 5 szupercella lett (így - a kihagyott 23-ait is beleszámolva - már 11 darabnál járok idén).

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

Készítette

Viharvadászok Egyesülete

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat