Tornádóvadászat az USA-ban 2017 - napló & chat

Jeges rekordok: a legnagyobb, a legnehezebb és a leghalálosabb

kkorneel7 képe
A viharok egyik legjellemzőbb károkozó jelensége a jégeső. Heves zivatarok esetében akár teniszlabda nagyságú, extrém esetekben ennél nagyobb méretű jégszemek is hullhatnak ezzel súlyos károkat, sérüléseket, szélsőséges esetekben halálos áldozatot is okozva.

 

A jégeső kialakulásához megfelelően erős feláramlásra van szükségünk. Az erős feláramlás egyfelől nagyobb méretű jégszemet képes a levegőben tartani, mielőtt az a földre hullana, másfelől - felhő- illetve esőcseppek formájában -  nagyobb mennyiségű folyékony vizet biztosít a jégszemek növekedéséhez. A jégszemek növekedése egy csíraállapotból indul ki, amely csíra kétféleképpen jöhet létre a zivatarfelhőben: az egyik útja a felhő magasabb régióiban keletkező jégkristályok zúzmarásodása (azaz a túlhűlt apró vízcseppek ráfagyása a kristályokra), ami hódaraszemeket (angolul graupel) hoz létre. A másik mechanizmus során a zivatar feláramlása a felhő alsó, melegebb régióiból esőcseppeket szállít a 0 fok alatti régiókba, ahol az esőcsepp megfagy. Miután a jégcsíra kialakult, a felhő- illetve esőcseppek gyűjtésével (amelyek ráfagynak a jégdarab felszínére) gyorsan több centiméteres jégszemmé hízik.  
Amennyiben a zivatar erősen szélnyírásos környezetben alakul ki, a jégszemek hosszabb ideig tartózkodhatnak a feláramlási csatornában, sőt, többször is bekerülhetnek a növekedési zónába a kihullás előtt, így ilyen környezetben igen nagy jégszemek is megjelenhetnek a felszínen. (A jégszemek növekedéséről, kialakulásuk még pontosabb leírását lásd még itt!)
(Sematikus ábra a jégszemek zivatarfelhőn belüli útjáról. Kellően erős feláramlás esetén a talaj irányába hulló jégszemek újra bekerülnek a feláramlási csatornába, aminek következtében még nagyobbá hízhatnak.)
 
Láthattuk tehát, hogy hogyan is keletkeznek a jégszemek, amelyek elérik a talajt, de vajon melyek voltak a legnagyobbak és legnehezebbek? Olvass tovább!
 
A legnagyobb átmérőjű jégszem, amit valaha megfigyeltek: 2010. július 23. Vivian, Dél-Dakota
2010. július 23-án Dél-Dakotában egy szupercella pusztítása során extrém intenzitású jégverést jegyeztek fel, amely során 20,3 cm-es (8.0 hüvelyk) jégdarabot is mértek. A megtaláló Lee Scott, helyi lakos átadta a jégdarabot a U.S. National Weather Service-nek (Egyesült Államok Nemzeti Időjárási Szolgálata). A hivatalos mérések szerint a jégszem kerülete 47,3 cm (18.625 hüvelyk) volt, amelyhez 0.88 kg-os (1.9375 font) tömeg társult és földre érkezésé során egy 25 cm-es gödröt hagyott maga után.
 

 
(A NWS Aberdeen munkatársai a rekord nagyságú jégdarabot vizsgálják. (Az ábrán szereplő mérőszámok hüvelykben értendők!) Fotó: NWS Aberdeen.)
 
Más, hivatalosan meg nem erősített mérések alapján ettől nagyobb jégszemeket is figyeltek már meg. Ponca City-ben (Oklahoma) 20 cm-ert is meghaladó jégdarabokat produkált egy szupercella, 1935. április 17-én.
 
A legnagyobb kerületű jégszemek, amit valaha megfigyeltek: 2003. június 22. Aurora, Nebraska
Kerületét tekintve 47.6 cm-rel (18.75 hüvelyk) egy nebraskai jégdarab tartja a rekordot. Átmérője 17.8 cm (7.0 hüvelyk), tömegét azonban nem lehetett pontosan megállapítani, mert részben széttört, miközben átütötte egy ház tetejét. Mindenképp figyelemre méltó, hogy földet érve 36 cm-es „krátert” hagyott maga után a korántsem csekély méretű jégdarab.
(A NSW Hastings munkatársai az Aurorában (Nebraska) hullott rekord jégdarab átmérőjét és kerületét mérik. (Az ábrán szereplő mértékegységek hüvelykben értendők!) forrás: NWS Hastings.)
 
Legnehezebb jégszem, amelyet valaha mértek: 1986. április 14. Gopalgandzs, Bangaldes.
A hatóságok által valaha volt legnehezebb jégszemnek minősített darab 1986. április 14-én hullott Gopalgandzs-ban, Bangladesben. A településre lecsapó vihar, amely extrém heves jégesőt produkált 92 ember életét követelte. A legnehezebb darab 1.0 kg-os (2.25 font) volt. AZ európai rekord Franciaországból származik, 1958 augusztus 11-én Strasbourg környékéről 0.97 kg-os jégdarabot jelentettek. Pontos méretek azonban nem kerültek dokumentálásra.
 
A legnagyobb kiterjedésű jégömleny, amelyet valaha feljegyeztek: 1959. június 3. Seldon, Kansas
1959 június 3-án a kansasi Seldont egy tartós, kvázi egyhelyben álló szupercella sújtott irgalmatlan mennyiségű jégesővel, amelynek eredményeképpen 140 négyzetkilométeres területen 45 cm vastag jégtakaró keletkezett.
(A kansasi Seldont betemető 45 cm-es jégtakaró madártávlatból. Fotó: Norton Telegram, Norton, Kansas.)
 
A legtöbb halálos áldozatot követelő jéghivar: 1888. április 22.  Muradábád és Beheri, India
A modern történelem legtöbb halálos áldozatát követelő jégeső Indiában pusztított 1888-ban. Az extrém időjárási jelenség 246 emberéletet követelt.

forrás: http://www.severe-weather.eu/event-analysis/hail-world-records-the-biggest-heaviest-and-deadliest-hail/

fordította: Komjáti Kornél

 

Élő viharvadászat

Konvektív előrejelzés

Convective forecast

Köszönjük!

Támogasd a
Viharvadászok Egyesületét
adód 1%-ával!

Adószámunk: 
18033108-1-03

Részletekért kattints!

Zivatar valószínűség a következő órákban

+0h+3h+6h
Budapest
Debrecen
Eger
Győr
Kecskemét
Pécs
Siófok
Sopron
Szeged
Szolnok

Navigáció

Belépés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 5 vendég van a webhelyen.

Copyright

Az oldalon található minden tartalom (szöveg, kép, videó) - kivéve ahol a feltüntetett forrás ettől eltér - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület hozzájárulása szükséges.

info@szupercella.hu