Éjjeli szupercella Vezsenytől délkeletre

A múlt hétvégi (2016.06.17-20), Tiszántúli szupercella-dömping záróakkordjaként hétfő éjjel úgy tűnt, hogy két szupercella is közel jöhet hozzám annyira, hogy érdemes lesz figyelemmel követnem az eseményeket. A Duna-Tisza köze déli része felől közelítő, és a megszokott forgatókönyv szerint, keleti mozgásiránnyal is rendelkező cellákkal kapcsolatosan két fő kérdés motoszkált bennem: kibírják-e erejük teljében ideáig (Szolnok környékéig) valamint mennyire fognak messzire elmenni Tőlem K-Dk-re...? Előbbire hamarabb megkaptam a választ, mert az élenjáró darab nem bírta a szuflát, és kimúlt félúton. A lenti radarképen már a gyengülés jelei látszódnak. 

Könnyen lehet, hogy a mögötte erősődő SC adta fel neki az utolsó kenetet, vagy kente el a száját - ahogy tetszik. :) 
Az életben maradt, erősődő cella igen szép reflektivitást mutatott, többször és tartósan elérta a 65 dBZ-t is. Közben én azon morfondíroztam, mit csináljak... Végül úgy döntöttem, mivel a Tiszán túlra sem időm, sem sok lehetőségem nem volt átmenni, és nem kívántam az éj leple alatt egyébként sem nagyon messzire autókázni bizonytalan eredmény reményében, így inkább a biztosabbnak tűnő megoldást választva, Vezseny határában állomásoztam le, ahol tudtam egy olyan helyet, ahol jó kilátás nyílik a déli égtáj felé (és hát azért ez is fontos szempont). Lenti radarképen már sejthető, hogy viszonylag tisztes távolságban húzott el mellettem, sőt a csapadéka sem ért el, amit azért nem bántam nagyon.

A szupercellákra oly' sokszor jellemző gyér villámaktivitás itt is megfigyelhető volt. Szinte ki kellett szurkolni egy-egy, kicsit is normálisabban kinéző villámot, akár felhővillámról...

...akár lecsapóról beszélünk (ez utóbbi még ritkábban fordult elő). Lenti kép jobb oldalán a hold kandikál már ki a felhő mögül, ahogy távozó státuszba került a zivatar, és bár a hosszú záridő miatt itt nem "jön át annyira", a valóságban igazán hangulatos volt az egész - perceken keresztül.



Egyébként, a szupercella közeledtekor, fel-fel sejlettek struktúrális elemek, így sejthető,  biztos nem lett volna csúnya látvány akkor sem, ha nappal érkezett volna...





Ahogy távolodott és egyre inkább oldalról tudtam csak fotózni, úgy a fő feláramlási toronyban egyre több (zömében felhő)villám bukkant fel, szépen megvilágítva a cellát tápláló területet.

És ekkor történt meg az, amire nem igazán számítottam, így sajnos csak félig sikerült lefotóznom: egy üllőből kicsapó lecsapó, amiért már önmagában megérte az egész kiruccanás, lévén, ezidáig ilyen jellegű fotóm nem nagyon volt.

És nem is sokkal később, még egy hasonlóval örvendeztetett meg a távolódó zivatar.

Egy kis fekete-fehér feeling.

Kicsit később, színesben.

Egy bújkáló villám: 

Elcsigázottan, több óra múlva értem haza, és meglepettem láttam, hogy még mindig nem "főtt le a kávé", így erőt véve magamon kimentem a gátra, de persze innen, még messzebbről tudtam csak fotózni az érdemi részt, így nem okozott felejthetetlen élményt eme következő szupercella...

...szinte jobban tetszett a holdfény játéka a felhők között.

Röviden így esett az eset, és megúsztam, hogy sokat nem is esett. :)

 

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

Készítette

Viharvadászok Egyesülete

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat