Squall Line-ok I - Bevezető áttekintés

Jelen írásunk egy hosszabb lélegzetvételű anyag, a squall line-ok sajátosságait részletesebben taglaló munka bevezető része. Elsődlegesen röviden definiáljuk, mi is az a squall line, valamint ismertetjük a squall line-ok alapvető tulajdonságait. Ez követően kitérünk arra is, hogy a squall line-okban megjelenhetnek-e szupercellák, és ha igen, hol, és milyen formában. Az írás második felében pedig bemutatjuk a squall line-ok osztályozását kialakulásuk szerint.

 


 

 

Squall line-ok
1. rész: Áttekintés

 

1.1 Mit nevezünk squall line-nak?

A squall-line-ok (magyarul zivatarláncok) konvektív cellákból tetszőleges módon összeálló, folytonos vagy közel folytonos vonalat alkotó képződmények. A squall line-ok a mezoskálájú konvektív rendszerek talán leggyakrabban megfigyelt formái. A zivatarlánc mérete pontosan nincsen definiálva, azonban néhány szerző kutatási céllal az 50 kilométeres hosszanti kiterjedést és a 10 km-es szélességet javasolta meghatározásukra. A zivatarok más típusához képest jelentős eltérés, hogy a squall line-ok hosszúságának szélességéhez viszonyított aránya nagyobb. Leggyakrabban elsősorban átlagos zivatarcellák alkotják, de amikor a környezetben jelentős a nagy rétegvastagságra kiterjedő vertikális szélnyírás, a squall line-ok kezdetben elsődlegesen szupercellákból állhatnak, ahogy ez a fenti esetben a radaranimáción is látható. Az ilyen rendszerek korai stádiumában a szupercellák a vonal egészére jellemzőek, azonban idővel a szupercellák gyakran legyengítik egymást, ahogy az eltérő cellamozgásuk révén kölcsönhatnak a többi szomszédos cellával.

1.2 Szupercellák kialakulása squall-line-ban

A szupercellák a squall line-ok középső szakaszán még a legerősebb, legkedvezőbb szélnyírás profil esetén is általában inkább bow echószerű vonalas konvektív rendszerré fejlődnek. Azonban a vonalak végén lévő cellák sokkal inkább képesek fenntartani függetlenségüket, és hosszú ideig szupercellásak maradhatnak. Ebből következik, hogy szupercellák az érett stádiumban lévő, észak-déli irányítottságú zivatarláncoknak csak a déli végén fordulnak elő, továbbá az egyébként folytonos squall line töréspontjában találhatók. Ezen két területre tehát különösen érdemes figyelnünk a heves zivatarokat fokozottan magában hordozó időjárási helyzetekben.

 

 

1.3 A squall line-ok osztályozása kialakulásuk szerint

Squall line-ok többféle módon képződhetnek. Gyakran olyan cellák töredezett vonalából származnak, amelyek közt a hézagokat a vonal menténképződő új cellák töltik ki, de ugyanúgy egy közel folytonos vonalú triggerhatás mentén is kialakulhatnak. Utóbbi eset különösen akkor valószínű tehát, amikor egy erős vonalas kényszerhatás van jelen, egy hideg front vagy ún. szárazvonal (angolul dryline, leginkább az USA-ban kutatott jelenség) formájában. Bizonyos esetekben a squall line-ok azonban egy réteges csapadékzóna homogénebb régióiba ágyazva vagy elszórtan elhelyezkedő cellákból alakulnak ki. Bluestein és Jain tanulmányában az Oklahomában veszélyes időjárási jelenségeket okozó squall line-okat 4 kategóriába osztályozta: "szaggatott vonalú", "hátrafelé épülő", "töredezett területű", és "réteges csapadékba ágyazott", amelyek közül a szaggatott vonalú és a hátrafelé képződő esetek voltak a leggyakoribbak. 

Egy 2003-as tanulmány vizsgálata szerint azok az MKR-ek, amelyek már kialakulásuk idején egyenes vonalúak voltak, nagyobb, hosszabb életű, hevesebb és több csapadékot adó rendszert eredményeztek, mint amelyek elszórt zivatarcellákból fejlődtek ki. Azaz a tanulmány egyik gyakorlati jelentőségű tanulsága, hogy vonalas kényszerhatás jelenlétében intenzívebb és hevesebb squall line-ok kialakulásával lehet számolni.


 

 

 

Bevezető: 

Jelen írásunk egy hosszabb lélegzetvételű anyag, a squall line-ok sajátosságait részletesebben taglaló munka bevezető része. Elsődlegesen röviden definiáljuk, mi is az a squall line, valamint ismertetjük a squall line-ok alapvető tulajdonságait. Ez követően kitérünk arra is, hogy a squall line-okban megjelenhetnek-e szupercellák, és ha igen, hol, és milyen formában. Az írás második felében pedig bemutatjuk a squall line-ok osztályozását kialakulásuk szerint.

Kategória: 
Tudományos cikk

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

Készítette

Viharvadászok Egyesülete

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat