Tornádóvadászat az USA-ban 2017 - napló & chat

Squall Line-ok II. - Kialakulásuk

Kategória: 
ismerettejesztő anyagok

Squall Line-ok 2.

Kialakulásuk

 

22.1 A squall line-ok korai fejlődési szakasza gyenge-közepes vertikális szélnyírás esetén

Kattints a fenti képre az animáció megtekintéséhez.
A squall line-oknak többnyire jellegzetes életciklusa van: kezdetben egy intenzív konvektív cellákból álló keskeny sáv képződik, amely később aztán egy szélesebb gyengébb rendszerré alakul át. A folyamat időtartama és a kialakuló jellegzetes struktúra nagyban függ az alacsonyszintű vertikális szélnyírás nagyságától. Általában minél nagyobb a szélnyírás, a squall line annál hosszabb életű lesz, és annál hevesebb eseményeket produkál.  
A gyenge-közepes szélnyírású környezetben fejlődő squall line-ok kialakulásuk kezdetén nagyobb részt egymástól független cellákból állnak. A cellák gyakran egy keskeny vonalban alakulnak ki, a csapadék kialakította kifutó hideg levegő ekkor még rendszerint a közelükben marad. Ahogy a squall line egyre inkább érett fázisba kerül, a cellák vezető éle - a kifutószélfront mentén - egy jól felismerhető folytonos reflektivitási vonalat alkot. A nagy területre kifutó zivataros hideg légtömeg az egyre nagyobb területen hulló réteges csapadékkal együtt a vezető éllel szemben hátrafelé terjeszkedik. Az érett fázis további gyakori ismertetőjegye az intenzív konvektív vonal illetve a réteges csapadék régiója közötti gyenge csapadékintenzitású terület, amit átmeneti zónának neveznek. A leépülő stádiumban a konvekció vezető éle gyengül, ahogy a felszínen a szétáramló hideg légtömeg kifut a rendszer elé. A cellák gyengülése ellenére a réteges csapadékú terület még több órán keresztül fennmaradhat.

 

2.2 A squall line-ok korai fejlődési szakasza közepes-erős vertikális szélnyírás esetén
 


Kattints a fenti képre az animáció megtekintéséhez.
Erősen szélnyírásos környezetben a squall line-ok fejlődése intenzív cellák keskeny vonalba rendeződésével indul, amelyhez gyenge csapadékhullás is társul.  Ez a gyenge intenzitású zóna gyakran a zivatarlánc elé (a szélnyírásvektorral egyező irányba) terjeszkedik. A vonalban szupercellák is megjelenhetnek. Ahogy a rendszer egyre inkább érett fázisba kerül, az intenzív cellák alkotta keskeny sáv tovább él, miközben egyes cellákban bow echós (ív alakba történő) kitüremkedések fejlődnek ki. A gyengébb csapadékintenzitású terület némileg hátrafelé (a szélnyírásvektorral ellentétes irányba) kezd terjeszkedni, ám a gyengébb szélnyírásos esethez képest kisebb mértékben. A leépülő stádiumban a vezető él gyengül, szakadozottabbá válik, és a gyengébb reflektivitású régió még inkább hátrafelé (szélnyírás vektorral ellentétes irányba) terül el.

Megjegyzés: A squall line-ok fejlődésének ez a konceptuális modellje ugyan nagyon jól használható, a valóságban azonban ennél gyakran bonyolultabbak a folyamatok. A vertikális szélnyírás erősségétől függetlenül igaz az, hogy amikor egy mezoléptékű konvektív rendszer (mkr) kifutó hideg levegője eltávolodik a leépülő stádiumba jutó celláktól, egy vonal mentén új cellákat generálhat a hideg légtömeg gyengülésével párhuzamosan. Ez főként akkor valószínű, amikor az elhaló rendszer illetve a kifutó hideg levegő vezető éle a konvekció számára kedvezőbb környezetbe érkezik. Ekkor a rendszer ismét megerősödhet, és érett stádiumra jellemző jegyeket mutatva fejlődhet tovább a fent leírtaknak megfelelően. Megfigyelések alapján a fenti folyamat jelentősen növeli rendszer élettartamát.

2.3 A squall line-ok érett fejlődési szakasza gyenge-közepes vertikális szélnyírás esetén


Kattints a fenti képre az animáció megtekintéséhez.

Ahogy a squall line az érett fázisba kerül, a vonal két végén jellemzően rotáció alakul ki. Az ún. vonalvégi örvények kifejlődése a viszonylag rövid (200 km-nél rövidebb) zivatarláncoknál a legmarkánsabb és legszembetűnőbb. Ahogy azt később tárgyalni fogjuk, a bow echóknál az egymáshoz közeli vonalvégi örvényeket speciálisan ívvégi (angolul “bookend”) örvényeknek nevezik. Az ívvégi örvények sematikus fejlődése egy 150 km hosszú squall line esetében a fenti ábrán tekinthető meg, amely egy gyenge-közepes alacsonyszintű szélnyírással jellemezhető környezetben alakult ki. Az északi féltekén a vonal északi végén az örvény ciklonális forgású, déli végén anticiklonális forgású.  
A vonalvégi örvények többnyire a kezdeti stádiumból az érett fázis felé közeledve, vagy a rendszer életciklusának harmadik és ötödik órája között fejlődnek ki, közvetlenül a legaktívabb konvekció zónája mögött. Amikor a vonalvégi örvények először megjelennek, a ciklonális és anticiklonális örvények gyakran közel egyforma erősségűek, amin egy szimmetrikus, ív alakú csapadékmezőt eredményez a radarképen. Ha azonban az örvények  2-3 óránál tovább is fennmaradnak (azaz a rendszer már legalább 4-7 órája életben van), az északi, ciklonális örvény egyre erősebbé és nagyobbá válik a déli, anticiklonális örvényhez képest. Emiatt a konvektív rendszer aszimetrikussá válik, a réteges csapadékú terület legnagyobb része a rendszer északi vége mögött, míg a konvektív cellák legintenzívebb vezető éle a rendszer déli végéhez közel helyezkedik el. Gyenge-közepes szélnyírású környezetben az északi vonalvégi örvény az idő előrehaladtával jellemzően egyre inkább hátrafelé mozdul el (a rendszerhez képest).

 

2.4 A squall line-ok érett fejlődési szakasza közepes-erős vertikális szélnyírás esetén

A gyenge-közepes szélnyírási viszonyok esetén leírt vonalvégi örvények szimmetrikusból asszimetrikussá történő fejlődése erősebben szélnyírásos környezetben is előfordul. Habár, amint az itt látható lesz, ahogy a szélnyírás a közepestől az erős felé növekszik, az örvények egyre közelebb maradnak a konvekció vezető éléhez. Továbbá erősebb szélnyírás esetén egy nagyobb zivatarrendszerbe beágyazva is megjelenhetnek kisebb skálájú ív alakú (bow echós) képződmények, amelyeknél szintén bekövetkezik szimmetrikusból-asszimmetrikusba történő átalakulás. Ezek a rendszerek a radarképeken vonalas reflektivitás mintát (angol rövidítés: LEWP) mutatnak, amelyek köztudottan hosszan elnyúló sávokban okoznak pusztító szélviharokat a felszínen. Megfigyelések alapján az északi vonalvégi örvények mentén szintén intenzív kifutószelek alakulhatnak ki közepes-erős szélnyírású környezetben.Ez a megállapítás bármelyik egyedileg beágyazott bow echós szakasz északi cirkulációs részére is érvényes. Ezért erre a területre fokozottan érdemes odafigyelni.
A domináns ciklonális örvény jóval az eredeti konvektív rendszer élettartamán túl is megmaradhat, ebben az esetben mezoskálájú konvektív örvény (MCV) elnevezést alkalmazzák rá. Néhány esetben az MCV-k akár napokig is fennmaradhatnak, és a későbbi időszakban segíthetik az újabb konvekció beindulását. Az MCV-kre szokás még mezoskálájú örvényességi központokként (MVC) is hivatkozni. Mindez később, az MKK-k tárgyalásakor ismét szóba fog kerülni.
 

2.5 Nyomási mező fejlődése


A squall line érett fázisában a felszíni nyomási mező gyakran a következő elrendeződést mutatja:

- a rendszer előtt egy alacsony légnyomású terület figyelhető meg

- a rendszer alatt, a zivatarok alól kiáramló hideg légtömeg területén egy mezoléptékű magas nyomású zóna alakul ki

- néha a réteges csapadék területe mögött egy gyenge alacsonynyomású terület, az ún. sodródási depresszió fejlődik ki

 

A nyomási mező a gyenge és erős alacsonyszintű szélnyírás esetben egyaránt hasonló képet mutat, azzal a különbséggel, hogy a felszíni nyomás gradiens és így gyakran a felszíni szél erőssége is általában nagyobb az erős szélnyírásos környezetben.

Ahogy a squall line asszimetrikussá válik, a felszíni nyomás mező is módosul. A zivataros hideg légtömeg mezoléptékű magas nyomású területe és a mögötte húzódó sodródási depresszió is észak felé tolódik.

 

2.6 Squall Line-ok fejlődése vertikális metszeten


Kattints a fenti képre az animáció megtekintéséhez.
A vertikális metszeten egy típikus squall line idealizált fejlődési folyamatának szimulált radarechó, felhőkép animációja látható.

Fordította: 

Polyánszky Zoltán

Élő viharvadászat

Konvektív előrejelzés

Convective forecast

Köszönjük!

Támogasd a
Viharvadászok Egyesületét
adód 1%-ával!

Adószámunk: 
18033108-1-03

Részletekért kattints!

Zivatar valószínűség a következő órákban

+0h+3h+6h
Budapest
Debrecen
Eger
Győr
Kecskemét
Pécs
Siófok
Sopron
Szeged
Szolnok

Navigáció

Belépés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 9 vendég van a webhelyen.

Copyright

Az oldalon található minden tartalom (szöveg, kép, videó) - kivéve ahol a feltüntetett forrás ettől eltér - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület hozzájárulása szükséges.

info@szupercella.hu