A nagy szezonnyitó (05.24)

A hétfői napon is már sokat tanakodtunk azon Adazzal, vajon mi legyen a keddi nappal. Végül úgy döntöttünk, hogy megyünk kedden is vadászni. Kettőnkhöz csatlakozott még Mici is, és miután összeverbuválódott a csapat, délután 2 órakor elindultunk kelet felé Budapestről az M3-on. Én személy szerint nem nagyon bíztam benne, hogy lesz valami érdemleges esemény ezen a napon, illetve azt hittem későn is indultunk el. De hamarosan kiderült, hogy szerencsére tévedtem :)

Pest megye déli részén már javában folytak az események, de az itteni dolgok inkább egy vonalba összeállt zivatarhalmazra emlékeztettek, mintsem szép izolált cellákra. Éppen ezért Eger környékét jelöltük meg célterületként, de nem zártuk ki azt, hogy a Hortobágy felé is elmegyünk, ha szükséges.

Útközben viszont jobbkéz felé egyre sötétedett az ég alja, és még Hatvan városát sem értük el, Kerekharasztnál már meg kellett állnunk megnézni kicsit, mi is lehet a távolban.

Valamilyen strukturális elemet már azért véltünk a felhőzeten felfedezni. Pár percig fotóztunk, még egy sérült bagolyt is láttunk közben, akit azóta már reméljük ellátott egy állatorvos (Adaz jelezte a benzinkutasnak).

Aztán gyorsan továbbindultunk, mert még nagyon távol voltunk a cellánktól. Hatvan után is megálltunk kicsit fotózni.


Ekkor az OMSZ 1km-es radaron így festett a cella, 60 dbZ feletti intenzitás-maggal, ami komolynak mondható:
 

Sok mindent még most sem láttunk belőle. Hamarosan tovább is indultunk Jászberény irányába, hogy még közelebb legyünk a tűzhöz. Közeledtünk Csányhoz. Mikor egy megfelelő bekötőútra leltünk, megálltunk, és ez a látvány fogadott minket:


Ezután kezdett meghízni a falfelhő, és tőle jobbra egy nyúlvány is megjelent:


Majd egy darab levált a jobb oldalon a falfelhőből:
 

A jobb oldal kezdett oszladozni, és a mögötte levő csapadék pedig kezdett megerősödni, aminek eredményeképpen egyre nagyobb peremfelhő jelent meg a bal oldalán:


A peremfelhővel együtt egyre fenyegetőbb képet kezdett festeni a cella, és elég gyorsan közeledett:
 

A várható felhőszakadás, esetleg jégeső miatt menekülőre fogtuk a dolgot. Visszamentünk az előző benzinkúthoz:
 

 
 

Elkezdtük szugerálni a cellát, hátha leereszt a szemünk láttára egy tornádót. Ezt nem tette meg :) Ennek ellenére egy tuba-kezdeményt csak produkált, ami láthatóan forgott, ám gyorsan fel is oszlott:
 

Valószínűleg csak egy lokális örvénylés lehetett ott. Addig vártunk, amíg elkezdett csepegni az eső, és továbbindultunk. Úgy döntöttünk, hogy kitérünk a cella elől: a 21-es úton indultunk északnak. Jobbágyi mellett álltunk meg legközelebb, miután kiértünk a csapadék alól, és itt kitűnő kilátási viszonyok fogadtak minket:
 

 
 

Egy panorámakép, ugyancsak Mici jóvoltából:
 

Itt végül el is búcsúztunk a cellánktól, ugyanis nem volt már értelme a kanyargós, dombos, erdős utakon utánamenni, illetve nehezen tudtunk volna előtte maradni. Még oldalról azért készítettünk róla pár fotót:
 

 

Ezek után még nem tettünk le arról, hogy ezen a napon még láthatunk valamit.
Továbbindultunk Bátonyterenye irányába, ahol egy rövid ideig bementünk egy nyugat-kelet tengelyű vonalon képződő cella csapadéka alá. Aztán elfordultunk keletnek, hiszen arrafelé még vártunk új, képződő cellákat. Pétervására nevű települést vettük célba, ahol a következő megállónkat meg is ejtettük. Közben kelet felől a közeledő MKR fölénk ért, eleredt az eső is. De ez nem akadályozott meg abban, hogy itt is szupercellákra emlékeztető felhőformákat figyeljünk meg. A kiváltó oka ennek az volt, hogy Adaz véletlenül elsétált a benzikút mögé - teszem hozzá szakadó esőben :)
 

Nem csoda, hogy ezen ő is meglepődött (vagy azon, hogy még mindig nem ázott át a kapucnija):)
 

Körülbelül egy órát tölthettünk a benzinkúton, várva, hogy gyengüljön a csapadék. Ezt a szívességet nem nagyon tette meg nekünk az MKR, úgyhogy elhatároztuk, délnek indulunk. Még titkon azért vártunk valamit kelet felől.
Egy zivatartömb éppen a Bükk előterét vette célba - melynek északi vége minden bizonnyal egy szupercella. Egy probléma volt ezzel, hogy elég messze járt még, és a Bükköt sem tudjuk átugrani. Így azt kikerülve elindultunk, és még reménykedtünk abban, hogy világosban látunk valamit belőle. Ez így is lett, az egyetlen szépséghibája volt ennek a szupercellának, hogy eléggé legyengült közben :) Végül Mezőkövesdnél értük el:
 

Összefoglalva, egy eredményes, és tartalmas napot zártunk magunk mögött.

Méltó befejezésként álljon itt még a Mici által készített timelapse videó a viharvadászat egyes részeiről:
 

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

1139 Budapest, Fiastyúk utca 57. 3/3

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat