Legtöbb embernek a viharvadászatról valószínűleg az izgalom, adrenalin, és az elkészített csodálatos fotók jutnak az eszébe, ennek talán a különböző csatornákon megjelenő filmek, képsorok az okai. Tény, hogy ez is a része, hiszen legtöbbször a meteorológiáért és a zivatarokért szívből lelkes emberek áldozzák rá szabadidejüket, és amikor sikerül az előrejelzett képződmény közelébe férkőzni, akkor az nagyfokú elégedettséggel tölti el a "viharvadászt". Na de mit takar ez az elnevezés, és mi fán terem ez a tevékenység?
A Viharvadászok Egyesülete azt a célt tűzte ki, hogy a viharvadászatnak mind az élvezeti értéke, mind pedig a tudományos része is megmaradjon és egyensúlyban legyen.
A mi értelmezésünkben a viharvadászat, mint tevékenység (vagy hobbi) továbbmegy egy-két fotó megörökítésén. Ez csak a felület, és a viharvadászat egy igen kis szelete, azt is mondhatnánk, hogy a 10%-a, hiszen egyrészt igen sok háttérmunka áll egy-egy út megszervezésében és lebonyolításában. Másrészt pedig tudományos célokat is tűzünk ki magunk elé: az eddig felhalmozott tudást további ismeretekkel gazdagítjuk, a sok évtizede gyűlő adatokat felhasználva következtetéseket vonunk le, ami hozzájárul az időjárási helyzetek jobb megismeréséhez, és az előrejelzések pontosításához egyaránt.
A viharvadászat során elsősorban heves eseményekre és speciális zivatarokra, szupercellákra "vadászunk", mivel ezek viszonylag ritka jelenségek, és végső soron szeretnénk megérteni őket. A viharvadászatnak tehát nem célja az, hogy minden egyes zivatarról, az átlagosnál kicsit jobban kinéző felhőzetről vagy esőről képeket és dokumentációt készítsünk.
A helyhez kötött észlelés és a viharvadászat között az a különbség, hogy utóbbi alkalmával akár egy szupercella, vagy zivatarlánc fejlődését, teljes életciklusát végig lehet követni, miközben ezek a képződmények mozognak. Ezért a végeredményben is pontosabb képet kapunk eme jelenségekről, tehát átfogóbb adatokat és észleléseket nyújthat, mint például egy helyi, kisebb területről érkező beszámoló.
Milyen szempontokra kell figyelni egy viharvadászat során?
1) Előrejelzés: ez van, hogy már a várt helyzet előtt 1 héttel elkezdődik, az aktuális makrohelyzet vizsgálata már előrevetíthet valamit; ezt követően naponta történik a modellek és előrejelzések folyamatos figyelése, majd a várható esemény előtti 1-2 napon a célterület kijelölése az ún. konvektív előrejelzés alapján.
2) Tervezés: Ki tud menni? Milyen időjárási esemény várható? Milyen útvonalat/helyet válasszunk? (Mi van, ha egy másik modell fogja meg inkább a helyzetet, és rossz helyválasztás esetén több 100 km-t kéne kerülni, vagy lekéssük az “eredményt”?)
3) Feladatkörök meghatározása. Ezek:
- 1) Sofőr: jó vezetési képességek előnyt jelentenek
- 2) Navigátor: tisztában van az úthálózattal, az előrejelzéssel és figyeli az aktuális időjárási eseményeket (például az ún. konvektív analízis segítségével) egyaránt
- 3) Fotós/dokumentátor: fotóz akár út közben is, megfelelő technikai felszerelése van
- 4) Telefonos kapcsolattartó: ha kell, egyeztet más csapatokkal, információkat szerez az aktuális légkör-állapotról, és ehhez fontos az internet megléte is.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a feladatkörök szükségesek ahhoz, hogy egy vadászat sikeres legyen, és ne kelljen egy embernek háromfelé figyelnie egyszerre (ha kevés ember van, egy emberre több feladat hárul).
4) Biztonság! Mint más tevékenység esetén, itt is ez az első szempont. Felelősségünk teljes tudatában cselekszünk, nem megyünk bele meggondolatlanul jégesőbe, szélviharba. Egy gyakori és téves kialakult kép a viharvadászokról, hogy a veszélyeket keresik és direkt bele is mennek. Ezeknek a veszélyes jelenségeknek megvan a biztonságos megfigyelési távolsága illetve szöge is, amelyből egyébként jó képeket is lehet készíteni.
5) Dokumentáció és viharvadász beszámoló: A viharvadászat során kimegyünk terepre, fotózunk, aztán hazatérünk, de a történet itt még nem ér véget tudományos szempontból! A begyűjtött információkat a vadászat után rendszerezni kell, és beszámolót készíteni, amit 1-2 napon belül érdemes megtenni. A szupercella.hu-ra beküldött beszámolók mindenki számára hozzáférhetők, visszakereshetők. Ezekből az írásokból nemcsak, hogy sokat lehet tanulni, de tudományos jelentőségük is rendkívül nagy, hiszen segítik a verifikációt, s fontos visszacsatolást jelentenek az OMSZ számára is.
