Publikációk, fordítások

2023-11-22
kkorneel7
A szupercellák felelősek a legtöbb heves időjárási jelenségért Európa szerte. Kialakulásukhoz speciális légköri feltételek szükségesek. A cellák életútjuk során azonban nem homogén környezetben haladnak, és a környezet változékonysága alapvetően befolyásolhatja a mozgásukat és fejlődésüket. Már az 1980-as években megfigyelték, hogy egyes szupercellák megerősödése és tornádók kialakulása olyan felszínhez közeli heterogenitásokhoz vezethetők vissza, amelyek erős horizontális tengelyű örvényességet generálnak a felszín közelében. Ez a környezeti örvényesség pedig a zivatar feláramlásába kerülve fokozhatja annak rotációját. Ilyen felszín közeli hatások lehetnek például a korábbi zivatarrendszerek kifutófrontvonalai (nemzetközi szakirodalomban: outflow boundary), vagy éppen az eltérő besugárzás hatására kialakuló különböző hőmérsékletű térfelszínek közötti baroklinitás. Numerikus szimulációk és mérések, megfigyelések  is megerősítik, hogy a szupercellák – és különösképp az alacsonyszintű mezociklon – megerősödése szempontjából fontos, hogy a cellák lehetőleg minél kisebb szögben (< 45°) keresztezzék a horizontális örvényességben gazdag zónákat (továbbiakban: sekély baroklin zónák). Hasonló folyamatok a Kárpát-medencében is előfordulhatnak, jellemzően sokkal lokálisabb formában, mint az USA-ban, a komplexebb domborzat miatt. A megfigyelések alapján, a sekély baroklin zónákat keresztező szupercellák rendszerint rövid időn belül heves időjárási jelenségeket (szélvihar, nagyméretű jégeső, tornádó) produkálhatnak, amelyek elérhetik esetenként a narancssárga-, illetve a piros riasztás kritériumait is az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző rendszerében. 

2023-04-12
kkorneel7
Az alábbi ismeretterjesztő anyagunkban az úgynevezett zivatar-relatív hodográfok használatáról olvashattok, kiemelten szupercellás konvekció esetén. A módszer lényege, hogy a vertikális szélprofilt nem a felszínhez viszonyítva vizsgáljuk, hanem a középpontba magát a zivatarcellát helyezzük, ezáltal képet kaphatunk arról, hogy életútja során milyen szélviszonyokat tapasztal a cella (a hodográfok alapjairól szóló ismeretterjesztő anyagunkat itt találjátok: link).

2022-01-14
szupercella.hu
Az alábbi tudományos ismeretterjesztő anyagunk Komjáti Kornél (témavezetők: Csirmaz Kálmán és Breuer Hajnalka) diplomamunkáján alapul. A dolgozatban a Kárpát-medencében előforduló zivatarláncok környezeti feltételeit vizsgálták meg, különös tekintettel azok hatásait a squall lineok morfológiájára. Parker és Johnson (2000) munkássága óta tudjuk, hogy a vonalas zivatarrendszereket három alap kategóriába sorolhatjuk a réteges csapadékú (sztratiform) terület elhelyezkedése alapján: hátoldali sztratiform (trailing stratiform – TS), párhuzamos sztratiform (parallel stratiform – PS),  és előoldali sztratiform (leading stratiform – LS) rendszerek. A különböző típusok más-más veszélyes időjárási jelenségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban. A TS rendszerek gyakorta heves szélviharok előidézői, míg a PS és LS rendszerek esetében az ún. torlasztó hatás miatt magas a villámárvizek kialakulásának valószínűsége. A dolgozat célja, hogy az elmúlt évtized (2010 – 2019) Kárpát-medencében kialakuló zivatarláncainak környezeti feltételeit megvizsgálja a konvektív paramétereken és a különböző meteorológiai változókon keresztül, beleértve mindezek tendenciáját a zivatarláncok kiindulási és érett állapotában. A kutatás kiemelt célja, hogy a vizsgálandó meteorológiai mezők kielemzése révén egy előrejelzési segédletet tudjon nyújtani a zivatarláncokra vonatkozóan, meghatározva, hogy mely rendszertípus számára ideálisak a környezeti feltételek. 

2020-03-23
szupercella.hu
Új tudományos anyagunkban megismerhetitek, hogy a különféle domborzati viszonyok hogyan befolyásolják a konvektív cellák (jelen esetben a szupercellák) működését, valamint az őket irányító környezeti paramétereket (potenciális hőmérséklet, relatív páratartalom, CAPE, CIN, SRH).

2019-01-22
szupercella.hu
Az EF-skáláról szóló anyagunk utolsó részében, az egyes kárjelzők részletes ismertetésén túl, a hozzájuk tartozó különböző kárfokozatok és az ezekhez tartozó képi anyag kerül bemutatásra.

2018-10-16
szupercella.hu
Ismeretterjesztő anyagunk második részében megismerhetitek az átdolgozott/módosított Fujita-skála (EF-skála) létrehozásának hátterét, valamint annak megfelelő használatát.

2018-01-28
szupercella.hu
Mielőtt részletesen megismernétek az EF-skálát és annak használatát, tudományos anyagunk első részében lényeges ismereteket (meteorológiait és mérnökit) és érdekességeket sajátíthatunk el a viharkár-felméréssel kapcsolatban.

2016-10-15
szupercella.hu
Új és egyben befejező ismeretterjesztő anyagunkban betekintést nyújtunk a nem-mezociklonális tornádók világába, mely során megismerhetitek ezen légörvények kialakulási hátterét, valamint fejlődésük egyes stádiumait. Mindezeken túl egyéb s olykor igen különleges légörvényekről is olvashattok majd.

2016-04-20
szupercella.hu
2015. május 6-án egy markáns hidegfront érte el az országot, melynek átvonulását jó néhány szupercella is kísérte. A viharok közül az egyik ilyen forgó zivatar a Duna–Tisza közén szignifikáns heves eseményeket produkált. A károk és beszámolók alapján egyes helyeken a legerősebb széllökések meghaladhatták a 120 km/h-t, illetve a legnagyobb jégátmérő az 5 cm-t is elérhette. Az infrastrukturális és mezőgazdasági károk több száz millió forintot tettek ki.

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

1139 Budapest, Fiastyúk utca 57. 3/3

Adószám (1% felajánláshoz)

18033108-1-41

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat