Publikációk, fordítások
2022-01-14
szupercella.hu
Az alábbi tudományos ismeretterjesztő anyagunk Komjáti Kornél (témavezetők: Csirmaz Kálmán és Breuer Hajnalka) diplomamunkáján alapul. A dolgozatban a Kárpát-medencében előforduló zivatarláncok környezeti feltételeit vizsgálták meg, különös tekintettel azok hatásait a squall lineok morfológiájára. Parker és Johnson (2000) munkássága óta tudjuk, hogy a vonalas zivatarrendszereket három alap kategóriába sorolhatjuk a réteges csapadékú (sztratiform) terület elhelyezkedése alapján: hátoldali sztratiform (trailing stratiform – TS), párhuzamos sztratiform (parallel stratiform – PS), és előoldali sztratiform (leading stratiform – LS) rendszerek. A különböző típusok más-más veszélyes időjárási jelenségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban. A TS rendszerek gyakorta heves szélviharok előidézői, míg a PS és LS rendszerek esetében az ún. torlasztó hatás miatt magas a villámárvizek kialakulásának valószínűsége. A dolgozat célja, hogy az elmúlt évtized (2010 – 2019) Kárpát-medencében kialakuló zivatarláncainak környezeti feltételeit megvizsgálja a konvektív paramétereken és a különböző meteorológiai változókon keresztül, beleértve mindezek tendenciáját a zivatarláncok kiindulási és érett állapotában. A kutatás kiemelt célja, hogy a vizsgálandó meteorológiai mezők kielemzése révén egy előrejelzési segédletet tudjon nyújtani a zivatarláncokra vonatkozóan, meghatározva, hogy mely rendszertípus számára ideálisak a környezeti feltételek.
2020-03-23
szupercella.hu
Új tudományos anyagunkban megismerhetitek, hogy a különféle domborzati viszonyok hogyan befolyásolják a konvektív cellák (jelen esetben a szupercellák) működését, valamint az őket irányító környezeti paramétereket (potenciális hőmérséklet, relatív páratartalom, CAPE, CIN, SRH).
2019-01-22
szupercella.hu
Az EF-skáláról szóló anyagunk utolsó részében, az egyes kárjelzők részletes ismertetésén túl, a hozzájuk tartozó különböző kárfokozatok és az ezekhez tartozó képi anyag kerül bemutatásra.
2018-10-16
szupercella.hu
Ismeretterjesztő anyagunk második részében megismerhetitek az átdolgozott/módosított Fujita-skála (EF-skála) létrehozásának hátterét, valamint annak megfelelő használatát.
2018-01-28
szupercella.hu
Mielőtt részletesen megismernétek az EF-skálát és annak használatát, tudományos anyagunk első részében lényeges ismereteket (meteorológiait és mérnökit) és érdekességeket sajátíthatunk el a viharkár-felméréssel kapcsolatban.
2016-10-15
szupercella.hu
Új és egyben befejező ismeretterjesztő anyagunkban betekintést nyújtunk a nem-mezociklonális tornádók világába, mely során megismerhetitek ezen légörvények kialakulási hátterét, valamint fejlődésük egyes stádiumait. Mindezeken túl egyéb s olykor igen különleges légörvényekről is olvashattok majd.
2016-04-20
szupercella.hu
2015. május 6-án egy markáns hidegfront érte el az országot, melynek átvonulását jó néhány szupercella is kísérte. A viharok közül az egyik ilyen forgó zivatar a Duna–Tisza közén szignifikáns heves eseményeket produkált. A károk és beszámolók alapján egyes helyeken a legerősebb széllökések meghaladhatták a 120 km/h-t, illetve a legnagyobb jégátmérő az 5 cm-t is elérhette. Az infrastrukturális és mezőgazdasági károk több száz millió forintot tettek ki.
2015-05-17
szupercella.hu
A Tornádók II. című tudományos anyagunkban részletesen bemutatjuk a tornádógenezis szempontjából lényeges folyamatokat és körülményeket. Többek között megismerkedhettek olyan új fogalmakkal, mint az örvényesség dőlése (tilting), az örvényösszehúzódás vagy nyújtás (stretching), köldökzsinór (umbilical cord) és a dinamikus csőeffektus (Dynamic Pipe Effect) jelensége. Anyagunk a tornádók előrejelzése c. fejezettel zárul.
2015-04-14
szupercella.hu
A verifikációs témakör folytatásaként ebben az írásban a folytonos-determinisztikus előrejelzések és a valószínűségi előrejelzések verifikációjáról emlékezek meg. Ahogyan az első cikkben, itt is csak a legegyszerűbb és legismertebb módszereket sorolom fel.
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő ›
- utolsó »