A nap folyamán egy hosszúhullámú teknő (hidegadvekcióval) és annak előterében húzódó hullámzó frontrendszer kedvező feltételeket biztosít zivatarok kialakulásához, ám a konvektív paraméterek összességében nem támogatják a heves kategóriába eső jelenségek kialakulását (megközelíthetik). Az eleinte csak mérsékelten kedvező háttéremlési tényezők, a pár száz J/kg-os CAPE, 15-17 m/s 0-6 km-es nyírási és a 0-3 km-es 150-200 m2/s2 SREH értékekkel párosulva elsősorban az északkelti megyékben ad esélyt egy-két izolált szupercella kialakulásához (Északi-középhegység középső és keleti része). Azonban az esti órákban egy jelentős pozitív örvényességi mező érkezik (nyugat-északnyugat felől), mely egy nagyobb konvektív rendszer felépülését is eredményezheti a D-T köze és a Tiszántúl térségében. A létrejövő MKR fő veszélyforrása a lokálisan jelentkező villámárvizek lehetnek. Ez utóbbi jelenség kialakulásának esélyét mérsékli a viszonylag gyors cellaáthelyeződés (40 km/h). A helyzet az ECM kimenete alapján akár az egyes kategóriát is súrolhatná (heves kísérőjelenséggel), ám kérdéses, hogy az általa előrejelzett maximálisan felhalmozódó labilitás ideje alatt tud-e komolyabb zivatar kifejlődni az érintett térségben (Tiszántúl).
