Fokozott villámárvíz-esély, itt-ott heves jégeső és esetleges tornádó

Fokozat: 
Érvényesség vége: 
vasárnap, május 4, 2014 - 06:00

Szinoptikus helyzet, áttekintés

Magyarország időjárását ezen a napon meglehetősen komplex szinoptikus helyzet határozza meg. Egyrészt É felől ránk húzódik egy térségünkben hullámot vető front,  másrészt egy K felé haladó, leszakadó hidegörvény érinti az ország D-i felét. E két képződmény hazánk fölött lezajló bonyolult, részleteiben nehezen kiszámítható kölcsönhatása alakítja majd a légköri fejleményeket. A mediterrán ciklonként egyre jobban kimélyülő hidegörvényhez 250 hPa-on jól analizálható, ciklonálisan görbült jet tartozik, melynek kilépő, erősen divergens zónájával párban konvergens alacsony szintű jet is kifejlődik. Ez utóbbi áramlás a nap előrehaladtával 850 hPa-on erősödik meg a legfeltűnőbben, így ez az együttállás erős jet-cirkulációt és egyúttal komoly emelő hatást jelent.

A vázolt helyzetkép a bőséges nedvességgel, labilis légállapottal és közepes mértékű vertikális szélnyírással együtt az ország jelentős részén lehetőséget teremt zivatarok kialakulására, itt-ott akár heves eseményekkel, több helyen felhőszakadással, ill. megfelelő terepviszonyok esetén villámárvíz fokozott esélyével.
 
 
Részletezés

Az É-abbra lévő, hullámot vető front és a D-ebbre elhelyezkedő hidegörvény között meleg, nedves légtömeg áramlik fölénk, melyben még a felhősebb, kisebb besugárzással számoló szcenárió esetén is felhalmozódhat délutánra 800 J/kg körüli CAPE, nem számottevő CIN-nel. Részben ennek és a háttéremelésnek köszönhető, hogy már meglehetősen korán, késő délelőtt megindul az erőteljes konvekció. Ez eleinte elsősorban a frontális hullám ÉNY-ról bebillenő talajközeli összeáramlása mentén lehetséges, mely a nap jelentős részében ÉK-DNY irányban metszi keresztbe az országot, másrészt orografikus segítséggel jöhet létre hegyvidékeink térségében. Később aztán egyre inkább belép a képbe a D-i országrészt súroló mediterrán ciklonhoz köthető zivatartevékenység.

A jellemzően 10 m/s körül ingadozó 0-6 km-es vertikális szélnyírás lehetőséget ad erősebben szerveződött multicellás zivatarokra, a mérsékelten lassúnak nevezhető cellaáthelyeződési sebesség pedig felveti az egymást követő, csapadékukat ugyanott ledobó cellák képét, melyek ezúttal fokozott eséllyel eredményezhetnek villámárvizet. Különösen hangsúlyos ez annak fényében, hogy a telítettséghez közeli légállapot a nagy kihullható vízmennyiséggel párosulva könnyen felhőszakadásokba torkollhat. Bár síkvidéki városi környezetben és hegyvidéki terepviszonyok között egyaránt keletkezhet villámárvíz, és a jelenség hidrológiai feltételeit mellőzve mi csupán annak meteorológiai összetevőjét vizsgáljuk, a Mecsek régiója ezúttal ilyen szempontból kiemelhető, mint a leginkább esélyes terület. Tágabb értelemben véve a Dunántúl D-i része és a Duna-Tisza köze D-i része jelölhető meg.

Amennyiben egy leheletnyivel nagyobb vertikális szélnyírás jelentkezik, mint a modellek által adott értékek, akár szupercella is létrejöhet, de még így sem ez lesz az elsődleges konvektív mód. Így vagy úgy, de heves jégeső azért felléphet, elsősorban az Északi-középhegység térségében, ahol magasabb a térszint, fokozottabb a helikalitás, valamint a -10 és -30 C-fok közötti CAPE is itt veszi fel a maximális értékeket. A konvektív eredetű veszélyes jelenségek közül heves szélviharra lehet a legkevésbé számítani, ellenben tubákra, tornádóra az elmúlt napokhoz hasonlóan ismét van esély. Annyiban más azonban ma a helyzet, hogy a nem mezociklonális eredet mellé ezúttal mezociklonális komponensek is társulhatnak. Ezt sejtetik többek között a helyenként helikálisabb áramlási viszonyok  és a nagy területen 25-öt is elérő 0-3 km-es VGP.
 
 
Veszélyforrások

  • elsődlegesen: villámárvíz (megfelelő terepviszonyok esetén)
  • másodlagosan: heves jégeső (átmérő >= 2cm)
  • tornádó is előfordulhat

 
Összefoglalás

Az 1-es fokozatú konvektív előrejelzésünk elsősorban a multicellás konvekcióhoz köthető esetleges villámárvizek miatt került kiadásra, de a pakliban heves jégeső fellépése szintén benne van, valamint esély mutatkozik tornádó kialakulására is (eredetét tekintve akár nem mezociklonális, akár mezociklonális komponensekkel). Érdemes azért a képet annyival árnyalni, hogy a GFS szuggesztívebben ad egy karakteresebb, veszélyesebb konvektív helyzetet (de még így is az 1-es fokozatot nem túllépve), az ECMWF viszont szerényebb paraméterekkel és szolidabb szituációval számol (az 1-es fokozat relevanciáját alulról súrolva).
 
 
írta: Molnár "Storman" Ákos

Mezós tornádó?: 
mezós tornádó kis eséllyel várható - T1
Nem mezós tornádó?: 
Nem mezós tornádó közepes eséllyel várható - T2
Villám árvíz?: 
Várható
MKR?: 
Nem várható
Bow echo?: 
Nem várható
Szupercella?: 
Nem várható
Nagyméretű jég? (2-5cm): 
Nem várható
Szignifikáns jég? (>5cm): 
Nem várható
Szélvihar? (90-120km/h): 
Nem várható
Szignifikáns szélvihar? (>120km/h): 
Nem várható

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat