A 850 hPa-os és az 500 hPa-os szintek közötti réteg stabilitását mérő paraméter (növekvő értékekkel nő a labilitás is), az SSI- től eltérően viszont fokozottabban figyelembe veszi a réteg nedvességi viszonyait.
A KI a következő képlettel áll elő:
KI=(T850 - T500) + Td850 - (T700 - Td700)
T850: a 850 hPa-os nyomási szint hőmérséklete
T500: az 500 hPa-os nyomási szint hőmérséklete
Td850: a 850 hPa-os nyomási szint harmatpontja
T700: a 700 hPa-os nyomási szint hőmérséklete
Td700: a 700 hPa-os nyomási szint harmatpontja
Mindegyik mennyiséget °C-ban kell megadni. A képlet alapján látható, hogy az indexet a 850 és az 500 hPa-os szint hőmérsékletkülönbsége, és a 850 hPa-os ill. a 700 hPa-os szint nedvességi viszonyai határozzák meg. Ennek az indexnek előnye, hogy figyelembe veszi a légkör felsőbb rétegeinek nedvességét, ami lényeges tényező a zivatarok kialakulásánál, viszont nem vesz tudomást a felszín közeli hőmérsékleti viszonyokról, noha a nappali nyári konvekció túlnyomóan a 850 hPa alatti rétegekből indul, ezért a zivatarok előrejelzésénél a KI sokszor félrevezető lehet. Azonban ez lehet az előnye is, hiszen emiatt nincsen napi menete, így a légkör állapotát napszaktól függetlenül is képes jellemezni.