Érvényes: 2012.07.26. 08:00
Összefoglaló:
Hazánk időjárását továbbra is az észak felé araszolgató magassági hidegörvény határozza meg, amely kedvező körülményeket teremt hevesebb zivatarok kialakulásához is. Multicellás konvekció mellett keleten, északkeleten szupercellák is létrejöhetnek változó térbeli lefedettséggel. A fő veszélyforrást a nagyobb területet érintő intenzív felhőszakadások, keleten heves jégeső és főként a nappali órákban a 90 km/h-t meghaladó szél, ezért az 1-es fokozat kiadása indokolt.
Részletezve:
Jelenleg a tőlünk középpontjával DNY-ra elhelyezkedő hidegörvény lassan észak, északkelet felé mozdul el. Az örvényhez egy nem túl erős, enyhén ciklonálisan görbült tengelyű jet mag kapcsolódik, ami a keleti országrészben növeli meg a szélnyírást (GFS és ECMWF is 17 m/s körüli ill. helyenként azt meghaladó 0-6 km-es és 14-20 m/s 0-3 km-es nyírással számol). A jet várhatóan a késő délutáni óráktól kelet felé helyeződik, így a nyírás is csökkenő tendenciát mutat. A hő és nedvesség transzportról a változó karakterisztikával rendelkező meleg nedves szállítószalag gondoskodik, amely 850 hPa-on jól azonosítható (K-ÉK). Bár a több szinten is zajló melegedés némi lezárást okoz, ám ez a konvekció gátlását nem eredményezi.
A labilitást vizsgálva elmondható, hogy a GFS 1400-2000 J/kg-os SBCAPE-et számol, addig az ECMWF visszafogottabb (300-1250 J/kg igen változó térbeli eloszlásban). A MLCAPE esetében is hasonló a kettősség (GFS ~ 800-1200 J/kg; ECMWF 600-700 J/kg maximális értékekkel számol a Dél-Alföldre és északkeletre). A légkör nedvességi viszonyaival nem lesz gond, hiszen 80-85 % 0-3km-es RH (azonban némi kiszáradás várható napközben) és az igencsak jelentős 40-44 mm-es kihullható víz nagy területen támogatja a komoly felhőszakadások kockázatát. K-en az esetlegesen kialakuló szupercellák forgó mozgását, élettartamát a 0-3 km-es SREH (ECMWF&GFS ~250 m2/s2) is támogatja, ami a tornádók szempontjából fontosabb 0-1 km-es rétegvastagságban az ECMWF-nél igen magas (~ 300 m2/s2), a GFS-ben alacsonyabb (50-100 m2/s2) értékeket vesz fel. Ugyanakkor a kelet felől napközben növekvő LCL szint és a nem túl jelentős 0-1 km-es szélnyírás a kialakulásuk esélyét csökkenti, de kizárni azt nem lehet.
A fellépő kényszerhatásokat vizsgálva dél felől több szinten és több hullámban változó intenzítással pozitív örvényességi advekció zajlik, ami továbbra is segíti a feláramlásokat. A délelőtti óráktól az estébe hajlóan a jet mag bal kilépő zónája továbbra is divergenciát okoz a magasabb szinteken (főként a Duna vonalától keletre eső területeken), továbbá a változó térbeli elrendeződést mutató nedvességkonvergencia is hozzájárul a zivatarképződéshez.
Veszélyforrások:
- Felhőszakadás: Az igen tetemes kihullható víz továbbra is támogatja a komolyabb felhőszakadások kialakulását (helyenként az ismétlődő zivatarokból a lehulló csapadék mennyisége elérheti vagy meghaladhatja az 50 mm-t, így a megfelelő körülmények fennállása esetén villámárvizek is kialakulhatnak).
- Jégeső: Az intenzív cellákban 2 cm-t elérő vagy azt meghaladó jegek hullhatnak elsősorban K-en, ÉK-en (bár a nedves hőmérséklet 0°C-os szintje már magasabban helyezkedik el az optimálishoz képest; jelentősebb SBCAPE halmozódik fel -10 és -30°C között).
- Szélvihar: helyenként 90km/h-t elérő széllökések (~16°C-os Delta ThetaE, 700 hPa-on némi kiszáradás).
- Tornádó: kicsi eséllyel kialakulhat, ahol a megfelelő körülmények egybevágnak (Tiszántúl). A Dunántúlon esetleg nem mezociklonális tuba (tornádó) is létrejöhet.
Megjegyzés:
Mivel az időjárási helyzet igen komplex (változó modell kimenetek), így az események pontos lefolyását igen nehéz meghatározni. Várhatóan a zivatarok legnagyobb számban a Dunától keletre jönnek létre, ahol az esti órákban egy MKR kialakulása is lehetséges.
Készült: 2012.07.25. 08:30
Kiadta: Viharvadászok Egyesülete (Devilstorm)
