Bevezetés:
Szerdán (május 12.) nyugat felől egy lassú mozgású, hullámzó hidegfront éri el hazánkat, melynek köszönhetően szórványosan előfordulhatnak majd zivatarok. Mivel a Dunántúlon átmenetileg megnövekszik a szélnyírás, így elsősorban ott szupercellák, illetve szervezettebb, vonalas zivatartömbök is kialakulhatnak, míg keleten a még szárazabb alsóbb légrétegek miatt elsősorban szélviharra és nagyobb méretű jégre nyílhat esély. Mindent összevetve egy szolidabb 1-es kategóriát talán megérdemel a helyzet, de megjegyzendő, hogy akár csak múltkor, ezúttal is jelentős bizonytalanság terheli a helyzet, így az ismét elsülhet az eseménytelenebb irányban is.
Részletek:
A reggeli órákban eléri hazánkat a napok óta Nyugat-Európában tevékenykedő, lassú mozgású, hullámzó frontálzóna. A front mögött délnyugatról egy magassági hidegörvény is megközelít bennünket, melynek előoldalán elsősorban középszinten kissé erősebbé válik a délkeleti, déli áramlás, ami a Dunántúlon 15-20 m/s közé növeli a 0-6 km-es szélnyírást. A hidegörvény hatására nyugaton, délnyugaton a magasban némi lehűlés is várható, ami növelheti a labilitást, ugyanakkor bizonytalan, mekkora mértékben, mivel a front mögött ezeken a területeken már az alacsonyabb légrétegekben is több fokkal visszaesik a hőmérséklet. A két fő modell (ECM, GFS) számításai jelentősebben el is térnek egymástól e tekintetben: míg az ECM a Dunántúl déli felére részére jelentősebb, 400-800 J/kg közötti CAPE-pel számol, az ország keleti-északkeleti harmadára viszont többnyire inkább 500 J/kg alattival, addig a GFS-nél ez utóbbi térségben jelennek meg a magasabb, 600-1400 J/kg közötti értékek, a Dunántúl nagy részére pedig ez a modell egyáltalán nem mutat érdemi labilitást, csak a délnyugati határszélre vár néhány 100 J/kg-nyit (a horvát területeken azonban itt is megjelenik 400-500 J/kg CAPE). Abban viszont mindkét modell egyetért, hogy napközben az ország középső, ÉNy-DK irányú sávja lehet a legkevésbé labilis, ahol éppen akkor egy kiterjedtebb felhősáv húzódhat, de az ECM szerint estére ezeken a tájakon is labilizálódhat még némileg a légkör.
A legtöbb modell alapján az események fő mozgatórugója a magassági hidegörvény, és az ehhez kapcsolódó középszintű front/konvergenciazóna lehet, mely reggel lép be az országba délnyugatról, és egy szakadozott, emelt konvekciós záporos csapadékmezővel, néhol egy-egy beágyazott zivatarral haladhat az ország középső része fölé, ahol délután fokozatosan legyengül (ennek maradványfelhőzete gátolja majd a labilizálódást itt). E mögött a Dunántúlra északnyugatról már belép a talajfront is, de ez várhatóan megreked a térség középső része felett, így tartósabb alacsonyszintű konvergeciát hozhat létre, viszont nagyobb helikalitás mind az ECM, mind a GFS alapján csak az ország ÉNy-i csücskében lehet, ahol viszont divergens áramlás várható az alacsonyabb szinteken. Eközben - szintén a hidegörvény jóvoltából - délnyugatról erősebb örvényességi advekció kezdődhet, ami délután a konvekció újabb, szervezettebb hullámát válthatja ki. Amennyiben az ECM által mutatott mértékű talajalapú CAPE jön össze a Dunántúlon, úgy a kellő szélnyírással szupercellák is kialakulhatnak - elsősorban az alacsonyszintű konvergencia-zónák mentén -, melyek fő veszélyes kísérőjelensége a nagy méretű (2-3 cm-es) jég lehet. Néhány modell alapján ugyanakkor annak is megvan az esélye, hogy a konvekciót nem az összeáramlás, hanem inkább a középszintű örvényesség triggereli majd, így az legalább részben emelt jellegű marad. Ebben az esetben az örvényességi mezőhöz kapcsolódva egy lazábban szerveződő, vonalba összeálló záporos-zivataros rendszer alakulhat ki, mely később észak-északkelet felé haladhat a Dunántúlon, és estére elérheti a középső országrészt, itt azonban a mérsékeltebb labilitás miatt bizonytalanabb a zivatarok előfordulása. Megjegyzendő, hogy a helikalitás hiánya miatt mezociklonális felhőtölcsérek ugyan nem várhatóak, de a tartósabban fennálló alacsonyszintű konvergenciák az érkező örvényességgel és alacsonynak ígérkező felhőalappal elsősorban délnyugaton kedvezhetnek egy-egy nem-mezociklonális tuba, esetleg tornádó kialakulásához.
A középszintű front előtt keleten kezdetben még szárazabb lesz a légkör, de a délutáni órákban már ide is egyre több nedvesség érkezik - a GFS szerint hamarabb, az ECM szerint később, és minden bizonnyal ebből ered a labilitásbeli különbség is. Ennek köszönhetően elsősorban a délután második felében már kialakulhat egy-egy zivatar ebben a térségben is, legnagyobb eséllyel az Északi-középhegységben és az Észak-Alföldön, ahol a legerősebb és legtartósabb lehet az alacsonyszintű konvergencia. Ezeket a mérsékelten nedves viszonyok miatt szintén kísérheti 2 cm-nél nagyobb jég - amennyiben a nagyobb labilitású verzió realizálódik -, illetve egy-egy erősebb gócban 90 km/h-t elérő vagy meghaladó kifutószélre is lehet esély. Este, éjszaka az említett örvényességi mező érkeztével már több helyen előfordulhat zápor, zivatar az ország keleti, északkeleti felén is, melyek várhatóan nem járnak heves eseményekkel.
A jég mellett zivatarok (és akár intenzvíebb záporok) másik fő kísérőjelensége a lokálisan előforduló, rövid idő alatt lehulló kiadós csapadék lehet, melyre napközben inkább a Dunántúlon, majd éjszaka az északi és keleti országrészben nyílik lehetőség. Főként a Dunántúl déli, délnyugati részén, ahol a hidegcsepp közeledése okán délután már csökken a cellák áthelyeződési sebessége, megfelelő terepviszonyok mellett akár villámárvizek is felléphetnek.
We issued a Category 1 forcast as some supercells (in Transdanubia) and other thunderstorms (on the eastern part of the country) are possible with ~2 cm hail and ~90 km/h wind gusts due to a cold front and a nearby upper level low.
