Összefoglalás: Csütörtökön egy lassan vánszorgó hullámzó frontrendszer előterében egy markáns meleg-nedves szállítószalag (MNSZ) és jet húzódik majd a Kárpát-medence térsége felett. Az MNSZ hatására várhatóan már a csütörtökre virradó éjszaka megjelenhetnek záporos, zivataros gócok, amelyek egy kisebb, gyengén szervezett zivatarcsoportosulássá is összeállhatnak. A rendszer nagy része várhatóan csütörtök délelőttre átvonul, s a jelenlegi modellfuttatások szerint a maradvány-felhőzete fokozatosan szakadozni fog. A kinyíló konvektív ablak hatására gyorsan labilizálódik a légkör, s a visszamaradó sekély baroklin zóna, illetve a szélnyírási értékek következtében, főként az ország délnyugati, déli felén szupercellák kialakulására lehet számítani. A leghevesebb forgatókönyv esetén a szupercellákat heves szélvihar (90-110 km/h), jégeső (2-4 cm), esetleg tornádó (főként a Dél-Dunántúl környezetében tűnnek alkalmasnak a feltételek) is kísérheti, de az ismétlődő cellaátvonulás hatására és egy esetleges rendszerbe szerveződés során, megfelelő terepviszonyok mellett akár villámárvíz kialakulása sem kizárt. Az események legfőbb bizonytalansága maga az MNSZ természete, ugyanis ilyen helyzetekben a modellek rendszerint rosszul parametrizálják a felhőzetet, ebben az helyzetben pedig kritikus pont lehet, hogy mennyire tud a délelőtt/kora délután során felszakadozni a felhőzet. Mindent összevetve, a leghevesebb forgatókönyvet is figyelemebe véve 2-es fokozatú konvektív előrejelzés kerül kiadásra.
Részletezés: Hazánktól északara egy hosszan elnyúló, lassan vánszorgó, hullámzó frontzóna húzódik, előterében egy MNSZ-szel, amely fokozatosan a Kárpát-medence főlé helyeződik. A magasban mindezzel egyidőben egy hosszú hullámú teknő közelíti meg a Kárpát-medencét. A magasban a nagytérségi elrendeződés hatására mind a poláris, mind pedig a szubtrópusi jet hazánk fölé ér. Előbbi hatására főként a magas-troposzférában (300 hPa), utóbbi hatására pedig közép- és alacsonyszinten (500 és 850 hPa) jelentkezik intenzív szélerősödés. Az áramlás olyannyira megerősödik, hogy a csütörtök délutáni, kora esti órákban az ECMWF és a GFS is 22, illetve 25 m/s körüli szélsebességet vár a déli országrészre 850 és 500 hPa-on. A nagyon intenzív áramlás hatására nagyon erős szélnyírás is jelentkezik, az ország nagy részén 15-25 m/s körüli 0-6 km-es értékek várhatók. A szélnyírás nem csak a 0-6 km-es rétegben lesz erős, hanem 0-2,5 km-en (15-22 m/s), illetve 0-1 km-en (10-17 m/s) is tekitényt parancsoló értékek tűnnek fel az ECMWF-ben. A hodográfok esetén főként a délnyugati, déli területeken nagyarányú, áramlás irányú örvényesség mutatkozik az alsó 0-1 km-es rétegben. A dinamikai viszonyokat tekintve tehát minden rendelkezésre állhat, hogy igazán erőteljes szupercellák alakuljanak ki a délután folyamán, 2-4 cm körüli átmérőjű jégesővel, valamint tornádóval, amelynek most fokozottan megvan az esélye a déli országrészben. Tornádó kialakulásához a késő délutáni, kora esti órák tűnhetnek leginkább alkalmasnak a déli, délnyugati tájakon, az ECMWF és a GFS szerint is 15, illetve 18 UTC között erősödne meg igazán az alacsonyszintű jet. A kialakulást támogatja a nagyon markáns 0-1 km-es szélnyírás (10-15 m/s), a jelentős áramlás irányú örvényesség ugyanebben a rétegben, az erős zivatarhoz képesti beáramlás, továbbá az alacsony felhőalap.
A konvekció megvalósulásához azonban szüksége van az emelkedő légbuborékoknak labilitáshoz és nedvességhez is. A közeledő magassági teknő és az MNSZ (58 °C körüli 850 Theta-E) hatására megfelelő vertikális hőmérsékleti gradiens alakulhat ki, így az ország nagy részén várhatóan labilis lesz a légállapot (800-1500 J/kg SbCAPE, főként a Dunántúlon 800-900 J/kg MlCAPE). Fontos megemlíteni azonban, hogy a labilitás mértéke erősen függ a besugárzás mértékétől is, így egy esetlegesen zártabb felhőzet könnyen gátolhatja a talajalapú konvekciót, emelt konvekció esetén pedig a szélnyírás jelentős része nem fog tudni hasznosulni. Ebben az esetben az események egy sokkal visszafogottabb lefolyása is benne van a pakliban. Egy MNSZ-es helyzetben ez mindig jelentős bizonytalansági faktor, azonban az erős áramlási viszonyok mellett várhatóan most kisebb valószínűséggel reked bent a Kárpát-medencében a hajnali sztratiform felhőzet. A modellek abban viszonylagosan egyetértenek, hogy az ország északi területein maradhat némi árnyékoló felhőzet, amely határán délnyugaton és délen akár ún. sekély baroklin zónák is kifejlődhetnek, amelyek tovább erősíthetik az alacsonysztű örvényességet.
Ami a nedvességet illeti, összességében elégségesnek tűnik a konvekció számára, azonban a kisebb középszintű kiszáradás és a CIN megrostálhatja az emelkedő légelemeket, s csak a leghatározottabb konvekció fog tudni megvalósulni. Ebben az esetben kezdetben izolált jelleggel, heves szupercellák is kialakulhatnak a délután folyamán a délnyugati, déli területeken. Ugyan az oszlop anyagtartalom/kihullható vízmennyiség nem kimagasló (35-38 kg/m^2), azonban az ismétlődő cellaátvonulásból fakadóan, illetve a későbbi rendszerbe szerveződés hatására felhőszakadás-szerű csapadék, illetve villámárvíz kialakulása sem kizárt megfelelő terepviszonyok mellett. Később, az este folyamán várhatóan rendszerbe is szerveződhetnek a cellák. A délnyugati tájakon a talajközeli kiszáradás hatására heves kifutószél (90-110 km/h) is kísérheti a zivatarokat, ezt a néhol 20 fok körüli D-Theta-E, 10-12 fokos harmatpont deficit, illetve a 600-800 J/kg körüli DCAPE értékek is támogatják, kiegészülve a magassági szél lekeveredésével illetve a szupercellák bowechósodásával.
Mindent összevetve a makroszinoptikai helyzet egy nagyon komoly szezonzáró eseményt is kitermelhet, azonban - mint mindig - most is van bizonytalanság a helyzetben, amely most az MNSZ viselkedéséből és az alacsony- és középszintű jet elhelyezkedéséből, valamint a felhőzet alakulásából fakad.
