Egy Nyugat-Európa felől érkező hosszúhullámú teknő és az előoldalán kimélyülő ciklon alakítja a mai nap időjárását. A ciklon középpontja jelenleg Ausztria keleti része felett van és hidegfrontjával valamint a nap folyamán egyre intenzívebbé váló meleg-nedves szállítószalaggal együtt gyorsan helyeződik át keletre a nap folyamán. A ciklogenezist és frontot a magasban Magyarországtól délre húzódó jet is vezérli, amelynek bár a közvetlen bal kilépő zónájától viszonylag távolabb esünk, de a markáns jetszintű divergencia révén térségünk emelési viszonyait is alapvetően befolyásolja. A jelentősebb labilitás felhalmozódásához és a feláramlások triggereléséhez a közeledő magassági teknőhöz társuló aggresszív hidegadvekció (mind 500 hPa-on mind 700 hPa-on), jelentékeny szélnyírás valamint kiterjedt örvényesség-advekció járul hozzá. A felvázolt tényezők megfelelő mértékű egybeesése többfelé heves, egy-két helyen szignifikánsan heves eseményekkel kísért konvekciót eredményezhet az országban, ugyanakkor a helyzet kaotikussága következtében a konvekció hevessége el is maradhat a várttól. Mindenesetre az első, örvényesség advekció gerjesztette rendszer már elérte a Duna vonalát, és várhatóan halad tovább kelet felé, a következőkben taglalt folyamatokkal kísérve.
A front előterében nagy területen 1000 J/kg feletti (Tiszántúl északi és déli régiójában jellemzően 1500-1800 J/kg körüli) labilitással számolnak a modellek már a késő délelőtti óráktól, ami a 15-25 m/s közötti szélnyírással sokfelé átfedésben melegágya lesz a az intenzív és tartós feláramlásoknak. Többfelé szupercella kialakulása várható, amelyek a sokrétű emelés (front, örvényesség-advekció illetve jetdivergencia) miatt nagyon hamar összeszerveződhetnek, így izolált cellák várhatóan kevésbé lesznek jellemzőek. Ha mégis kialakulnának, akkor a sajátos hodográf profil (többfelé egyenes illetve helyenként balra fordul) következtében a szokásosan jobbra haladó mellett balra térülő szupercellák is megjelenhetnek. A szerveződés jellege ugyanakkor főként a vonalas jellegű kényszerek hatására szintén vonalas lehet (VMKR), bár 0-2.5 km-es szélnyírásvektorok (nagyságuk 12-15 m/s) a vonallal inkább párhuzamosnak várhatók, ami csökkenti egy vonalra merőlegesen haladó gyors rendszer esélyét. Mindenesetre a nagy 0-3 km-es szélnyírás következtében (délutánra elérheti a 20 m/s-ot keleten) következtében a kialakuló rendszerben nagyon könnyen megjelenhetnek bow-echós kitüremkedések.
A várható heves események a következők:
- elsődlegesen a szélvihar: Jónéhány helyen 90-120 km/h között a kialakuló squall-line mentén a felépülő hátoldali jet miatt (rear inflow jet), továbbá a bow echós kitüremkedések mentén igen heves kifutószelek alakulhatnak ki, amelyeket a fentieken kívül az északkeletre várt középszintű kiszáradás (15-20 Celsius fok körüli deltaThetaE értékek északkeletten, amit viszont az érkező nedvesség gyorsan eliminál) is megtámogathat. Jónéhány helyen, leginkább az északi területeken, ahova a rendszerek már érett fázisban érkezhetnek, 120 km/h-t meghaladó széllökésekre is van esély.
- jégeső: a 0 fokos nedves hőmérséklet optimális magassága, a -10 és -30 fokos szintek közötti nagy labilitás miatt nagyobb méretű jég (2 cm felett) várható. Esetleges izolált cellák környezetében szignifikáns jég (5 cm felett) is elképzelhető, de nem ez lesz a jellemző.
- tornádó: Az alacsony felhőalap következtében leginkább a VMKR mentén, de ha esetleg megjelenik a komma fázis, akkor annak fejében kialakulhatnak tornádók, illetve a squall-line vezető éle mentén megjelenő mezoörvényekben is kifejlődhetnek. Természetesen esetleges izolált cellához kapcsolódóan sem lehet kizárni.
- felhőszakadás: a helyenként 40 mm-t elérő kihullható víz miatt egyes helyeken rövid idő alatt nagymennyiségű csapadék hullhat.
Összefoglalva:
A nap folyamán többfelé lehet heves eseményekkel, néhány helyen szignifikánsan heves eseményekkel kísért konvekcióra számítani leginkább a Duna vonalában és attól keletre, ezen belül is leginkább az Északi-középhegység keleti felében és a Tiszától keletre. Többfelé szupercellás konvekció várható, amelyek a sokrétű emelés és a megnövekedett 0-2.5 km-es szélnyírásvektorok következtében hamar konvektív rendszerekké szerveződhetnek, amelyek D-Dny - É-Ék irány mentén haladnak végig az országon, többfelé heves szélvihart, nagyobb méretű jeget, felhőszakadást, esetleg tornádót okozva. Ugyanakkor mint bizonytalansági tényezőt kell megemlíteni a a kiterjedt és több forrásból táplálkozó emelést és a viszonylag magas nedvességet. A kettő összjátékaként elképzelhető, hogy a konvekció inkább beágyazott jellegű lesz, ami a heves események számának illetve intenzitásának csökkenését eredményezheti. További bizonytalansági faktor az ilyen időjárási helyzetek kaotikussága, ami jelentősen átrendezheti a jelenleg várt időjárási képet. Az elemzés alapján a helyzet egy erős 2-es fokozatot érdemel, leginkább a már emlegetett bizonytalanság miatt, ugyanakkor nyitva kell hagyni annak esélyét, hogy az események hevessége és azok kiterjedtsége a 3-as fokozat kritériumait is kielégítheti.
