Hazánk időjárását egy NY felől közelítő, többszörösen beágyazott ciklonrendszer határozza meg a nap folyamán. Hidegfront érkezésére kell számítani, melyre térségünkben fut fel a markáns meleg nedves szállítószalag (MNSZ). Ez utóbbi képződmény a 850 hPa-os ekvipotenciális hőmérsékleti térképeken is jól kielemezhető, valamint a MUCAPE (és az ahhoz tartozó légrész indító magassága) éjszakai értékei is megfestik. A hidegfront lelassul térségünkben, és némi hullámvetés is jelentkezik rajta, ideális feltételeket teremtve a heves zivatarok kialakulásához, először a Dunántúlon, majd később a Duna-Tisza-közén.
A légkör ezúttal igencsak labilis lesz, a 2000 J/kg körüli CAPE jellemző lehet az ország DNY-i részében. A délután derekára már -9-es LI és 48 C-fokos TI is megjelenhet, melyek nálunk nem gyakran előforduló értékek. A nedvesség azonban a zivatarok létrejötte szempontjából már kérdéses lehet, a 0-3 km-es átlagos RH napközben még DNY-on is csak határesetnek nevezhető. 850 hPa-on azonban már jóval nedvesebb a levegő az MNSZ-nek köszönhetően. Ez a képződmény egyszerre jelent zárórétegként akadályt a talajalapú konvekciónak, és biztosít lehetőséget emelt konvekcióval éjszaka egy tekintélyes MKR, esetleg MKK kifejlődéséhez (különösen a 44-46 mm kihullható vízmennyiséget figyelembe véve).
A Dunántúlon a nagy labilitással átfedésben lévő 20-25 m/s-os 0-6 km-es szélnyírás tökéletes kombinációt alkot veszélyes szupercellák kialakulásához, amennyiben a nedvesség lehetővé teszi a konvekció megindulását. Az SCP hazánkban igen ritkán tapasztalható 18-at is elérheti (!), míg az STP szintén akár 1 is lehet.
Összefoglalva elmondható, hogy napközben az érkező hidegfront mentén elsősorban a Dunántúlon, ill. DNY-on itt-ott izolált szupercellák pattanhatnak ki vagy sodródhatnak fel Horvátország-Szlovénia felől, majd éjszaka egy jól megtermett MKR, esetleg egy MKK fejlődhet ki az említett régióban, mely aztán később némileg É-abbra, K-ebbre helyeződhet át, a Duna-Tisza-közét is érintve. A szupercellák okozhatnak akár 5 cm-es vagy nagyobb átmérőjű jeget is, valamint 120 km/h-s vagy azt meghaladó szélviharokat (utóbbit a lekeverés és a 20-22 C-fokos maximális ekvipotenciális hőmérsékleti gradiens együttes hatása teszi igen valószínűvé). Tornádóra nagyobb esély az ország DNY-i csücskében van, de máshol sincs kizárva. Az éjszakai konvektív rendszer elsődleges veszélyforrása a heves szélvihar lehet, de jégeső szintén felléphet. Általánosságban az események bizonytalanságát az ECMWF és a GFS szokásosnál is nagyobb különbözősége jelenti, ill. a heves események elmaradását az elégséges nedvesség hiánya magyarázhatja.
