A Kárpát-medencét egy északi-tengeri középpontú ciklonhoz tartozó hidegfront éri el a késő délutáni, esti órákban, ami jelenleg nagyjából Németország és Ausztria határánál jár. A front mögött egy magassági teknő is érkezik, ami az előrejelzések szerint 700 hPa-on és 500 hPa-on némileg lemaradva követi a front mozgását Magyarország felett. A teknőhöz örvényesség advekció és jet divergencia is társul, ami viszont közvetlenül a felszíni frontvonal felett tartózkodik majd a modell előrejelzések szerint.
A hidegbetörés előtt és mentén jelentősebb labilitási energia (1000-1500 J/kg a GFS-ben nagy területen a jóval magasabb harmatpontok miatt, friss ECMWF-ben szerényebb, 1000-et épphogy elérő a front mentén koncentrálódva) halmozódik fel a nap folyamán, a nedvesség ugyanakkor a fronttal érkezik, így érdemleges konvekció kipattanására a front mentén lehet számítani. A komolyabb szélnyírás (0-6 km-es 15 m/s felett) és kifejezettebb helikalitás (100-150 m2/s2) várhatóan igen szűk területen metsz egybe (ha egyáltalán) a labilitással a nappali órákban, erre legnagyobb esély a Győr-Szentgotthárd vonaltól északra (különösen Szombathely, Sopron és Mosonmagyaróvár térségében) van esély (lásd alábbi kép 15 UTC-kor). Ezek alapján a nappali órákban szupercellás konvekció leginkább ebben a térségben jelentkezhet, aztán később a zóna terjed délkelet felé, ugyanakkor a front bizonytalan viselkedése kérdésessé teszi a hevesebb konvekció későbbi (késő esti, kora éjjeli) alakulását.
A bizonytalanságot a helyzetben a front mozgása jelenti. Ha talajon túlságosan előresiet, amire számottevő esély mutatkozik a felszínközeli, front előtti száraz levegő miatt, akkor az alsó légrétegeket stabilizálja, és legfeljebb emelt konvekcióval alakulhatnak ki zivatarok, ami csökkenti a szupercellák és a hevesebb zivatarok esélyét is. Ha a front kellően lassan mozog, akkor a vonalas emelés mentén kialakulhatnak intenzívebb zivatarok, amik könnyen szupercellává fejlődhetnek, bár éppen az erőteljes vonalas emelés miatt kérdéses, mennyire képesek izolált cellák kipattanni.
A két globális modell még ma reggel is némileg eltérően látja a helyzetet. A GFS a frontot előbbre adja, 15 UTC-kor tulajdonképpen már bent jár az országban, és a vonala mentén viszonylag kiélezve, de átfedésbe kerülhet a nagyobb szélnyírás illetve labilitás (a helikalitás szintén szorosan követi a vonalat). Az ECMWF-ben ezzel szemben ehhez képest késik a front, csak 15 UTC-kor éri el az ország északnyugati határait, a labilitás viszont szorosan a front mögött halad (erre utal a viszonylag nagy CIN is a modellben), ami arra enged következtetni, hogy a talajon előresiető frontvonal mögött az alsó rétegek villámgyorsan stabilizálódnak, és esetleg emelt konvekcióval alakulnának ki zivatarok, ami kétségessé teszi a heves eseményeket.
Összefoglalva:
Egy érkező hidegfront mentén a késő délutáni óráktól a késő esti órákig heves eseményeket produkáló zivatarok jelenhetnek az ország északnyugati csücskében, nagyjából a Győr-Szentgotthárd vonaltól északnyugatra. A zivatarok a multicellás jelleg mellett nagy valószínűséggel szupercellás jelleget is felvehetnek a szélnyírási és labilitás feltételek megfelelő átfedése esetén. Ugyanakkor a hevesebb konvekciót kérdésessé teszi a front mozgása, amit a két globális modell eltérően prognosztizál.
A kialakuló zivatarokhoz kapcsolódó heves események a következők lehetnek:
- szélvihar (90-120 km/h): a front előtti nagy kiszáradás miatt (ECMWF 15-20 fokos harmatpontdepressziókat is prognosztizál).
- jégeső: leginkább szupercellás konvekció esetén alakulhat ki 2 cm körüli jégméret, de nem ez lesz a jellemző
- tornádó esélye kicsi: a front viszonylag gyors mozgása és a szárazabb alsó légrétegek nem kedveznek a kialakulásának, és a 0-1 km-es helikalitás is lemaradni látszik a frontvonal mögött, noha szupercellás konvekcióról lévén szó, kizárni teljesen nem lehet. Ugyanakkor gustnado benne van a pakliban a kifutószelek mentén.
A nagyfokú bizonytalanság ellenére 1-es fokozatot adunk ki.
