Frontrendszer erős multicellás, helyenként szupercellás zivatarokkal

Fokozat: 
Érvényesség vége: 
csütörtök, május 21, 2015 - 04:00

Kiadva: 2015.05.20. 00:05

Érvényes: 2015.05.20. 08:00 – 2015.05.21. 04:00

Összegzés, szinoptikus helyzet:

Időjárásunkat egy nyugatról közelítő közép troposzférikus teknő és az annak előterében elterülő sekély ciklonrendszer határozza meg. Mindez frontokban kifejezve azt jelenti, hogy térségünkre egyre inkább hatással van egy olyan É-D irányban elnyúló frontrendszer, amely mentén és előterében többfelé lehet zivatarképződéssel számolni a szerdai nap folyamán. Egy-egy szupercella is előfordulhat, bár a labilitás jelentős része kívül esik a teknő előoldalán húzódó jet erősebb magjától. Viszont ettől függetlenül a magas CAPE értékeknek köszönhetően nem csak szupercellákban, de erősebb multicellás rendszerekben is előfordulhatnak heves kísérőjelenségek (2 cm-t meghaladó jég, felhőszakadás, 90 km/h-t meghaladó kifutószél).  Zivatarok kialakulására bárhol számíthatunk, bár az előrejelzések alapján elsősorban a délnyugati, középső, északi és északkeleti országrész lehet befutó.

Részletezés:

A helyzet alakulásában jelentős szerepet vállal majd a front előtt húzódó összeáramlási zóna, illetve az ugyancsak előtte elhelyezkedő szállítószalag, aminek az egyik ága a középső, a másik ága az északkeleti országrészre lesz kihatással a délutáni órákban. A nyugatról érintő teknő gyakorlatilag kvázi stacionárius állapotba kerül, jelentős hidegadvekció középmagas szinten nem várható, viszont alacsonyszinten igen masszív melegedés indul el. Ennek is köszönhetően főleg a középső és északi országrészben tekintélyes labilitás halmozódik fel – 1500-2000 j/kg sbCAPE. Ami a nedvességet illeti, a front előtti összeáramás mentén - főleg a Duna-Tisza közén, illetve kicsit az északkeleti országrészre is átnyúlva - 0-3 km-en már elégséges nedvességi viszonyok jöhetnek össze a konvekció indulásához a front előterében. Első körben valószínűleg a hegyvidéki területeken indulnak majd el az események, a nap első felében némi konvektív tiltás síkvidéken még visszavetheti a zivatarképződést. A több középpontú sekély ciklonok egyik trükkje viszont, hogy globál modellekkel alig előrejelezhető összeáramlások is előfordulhatnak, amik azért elegek lehetnek itt-ott a konvektív tiltás leküzdéséhez.

Kora délután északnyugatról megérkezik a front, ami fokozatosan halad majd délkelet felé.  A nyomában növekvő légnedvesség és konvergencia ugyancsak zivatarképződéssel jár. Estére a front a Duna-Tisza köze felett lelassul, majd megtorpan egy felettünk beragadó sekély ciklon következtében. A teknő előoldalán húzódó közép troposzférikus jet hamarabb elakad, így a front kicsit előresiet, így a labilis területek nem lesznek tökéletes átfedésben az erős szélnyírással, inkább csak egész kis területek felett metszhetik egymást. Itt azért megjegyezném, hogy a kedd késő délután Budapest környékén keletkező gomolyok elég szépen megdőltek, amiből arra következtethetünk, hogy a valóságban kicsit erősebb szélnyírás van, mint amit azonos időszakra a modellek előrejeleztek. Azt is megjegyezném, hogy ECMWF alapján északon szupercellák szempontjából igen kedvező 15-20 m/s 0-6 km-es szélnyírás jelez előre a 12z futás. Összességében jó esélye van, hogy szupercellás zivatarok alakuljanak ki mind a front konvergencia mentén, mind pedig az az előtti összeáramlás északabbi területein.

Modellek alapján nem látszik jelenleg egyértelmű jel arra, hogy nagyobb méretű MKR kiépüljön, viszont a középső országrészben lelassuló front megfelelő viszonyok esetén okozhat zivatarrendszert.

Veszélyforrások:

-          felhőszakadás: főleg az északi és középső országrészben rövid idő alatt hullhat jelentős mennyiségű csapadék (30-50 mm). Az orográfiának köszönhetően, a konvergencián vagy a középső országrész felett megtorpanó front mentén az arra párhuzamos cellaáthelyeződés okozhat villámárvizet megfelelő terepviszonyok esetén. (30-36 mm kihullható víz)
 
-          jégeső: a 2000 j/kg magasságába növekvő CAPE jelentős része található az elsődleges jégnövekedési zónában, így már multicellák esetében is lehetséges heves jégeső, de esetleges szupercellák környezetében 2-3 cm-t meghaladó jégméret sem kizárható
 
-          heves kifutószél, légzuhatag: a Duna-Tisza közén és északon-északkeleten multicellákhoz kapcsolódóan előfordulhat 90 km/h-t meghaladó széllökés, légzuhatag. Delta Theta-e 16 fokos „határértéken” ebből a szempontból, magas DCAPE, illetve viszonylag magas T-Td depresszió. Szupercellák környezetében bárhol lehet azt meghaladó széllökés.
 
-          tornádó: a nem megfelelő labilitás és szélnyírás átfedés miatt a helyzet nem teljesen kedvez kialakulásuknak, bár az északi és délnyugati országrészben ECMWF alapján szép 0-1 km-es helikalitás értékek esnek egybe alacsony LCL szinttel. Ezt a GFS annyira nem támogatja. Összességében tehát nem vethető el teljesen lehetőségük
 
Megjegyzés:

A GFS és ECMWF a labilitás nagyságában és területi elhelyezkedésében szépen egyetért, ahogy a front várható érkezését és megtorpanását is megközelítőleg hasonlóan adják. A ECMWF kicsit optimistább az erősebb szélnyírás keletebbre helyezésében, így nagyobb átfedést jelez előre a labilis zónával.
 
Készítette:
Durbász „Anarki” Gábor

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat