Az Európában elhelyezkedõ több középpontú ciklon rendszer hidegfrontja jelenleg a Magyarországtól délnyugatra, nyugatra húzódik, amely elõtt napközben igen erõs (helyenként mintegy kb. 5 fokos) meleg advekció zajlik le kb. a 850 – 650 hPa-os légrétegekben, amely egy meleg nedves nedves szállítószalagként azonosítható. A szállítószalag kb. észak-déli irányultságú tengelye a délutáni, esti órákban fokozatosan kelet felé helyezõdik, útját altocumulus castellanus felhõzet, illetve kisebb csapadék kíséri.
A szállítószalag dél-délnyugatról történõ gyors ránk húzódása nyomán az ország fölött a kb. 800-600 hPa-os légrétegben inverzió alakult ki, amely eddig gátja volt a talajalapú labilitás kialakulásának, az emelt konvekció beindulásához pedig a nem túl erõs emelõhatások és az inverzió feletti légretegekben elõforduló nagy szélsebességek nem tették lehetõvé.
Az ECMWF-ben, és a GFS-ben a szállótószallag tengelyével egybemetszve a délutáni órákban az országban egyedül az északkeleti területeken viszonylag jelentõsebb nagytérségû emelõhatás van jelen viszonylag nagy CAPE értékekkel egybemetszve, így itt kialakult a nap elsõ szupercellája. Ez azonban a határ közelébe érve az ottani kisebb labilitás értékek miatt gyorsabban legyengülhet.
Az északkeleti részek kivételével jelentõs nagyságú CAPE van jelen az országban, amelynek a realizálódását a CIN eddig nem tette lehetõvé. Ezen inverziós légrétegek felszámolódására vagy részleges csökkenésére a 700 hPa-os melegnyelv keletre helyezõdésével a Dunántúlon, illetve az ország északi részén van nagyobb esély 15-18 UTC között. Az ország délkeleti felében a nap további részében, ahol jelenleg 26-29 fokos hõmérsékletek vannak az inverzió jelentõsebb csökkenése kevéssé valószínû, ott továbbra is az emelt konvekció lehetne „járható út” a zivatarok felé azonban nagytérségû emelés híján ezek kevéssé valószínûek.
Egyébként a nagy térségû emelõhatások kérdése elég bizonytalan, mivel 500 hPa-on a Nyugat-Európa felett elhelyezkedõ teknõ elõoldalán elhelyezkedve (jelentõs középszintû szélsebességek mellett) a magasban napközben hideg advekció nem várható, tehát a napközbeni labilizálódás döntõen az alacsonyszintû meleg advekcióból származik / származott. A helyzet heves konvektív potenciálját a jelentõs 0-6 km-es (20-25 m/sec) és 0-1 km-es (10-15 m/sec) szélnyírás jelentõsen fokozza.
Összefoglalás:
Az északkeleti cellán kívül a Dunántúlon is megnyílhat az út immáron a talajalapú labilitás realizálódására (1000-1500 J/kg) a CIN felszámolódásával azonban igazán erõs konvergencia, vagy határozott kényszerhatás híján ezen cellák kialakulási helye és száma kérdéses. Az viszont elmondható, hogy azok a cellák, amelyek kialakulnak szupercellás zivatarok lehetnek, az alacsony LCL, LFC magassága folytán tornádó is kialakulhat, lokális szélvihar és nagy méretû jégesõ kíséretében.
