Északnyugati határainknál húzódik egy hullámzó frontrendszer hidegfrontja, amelynek egyik hulláma a GFS, ECMWF elõrejelzése szerint napközben északnyugatról lassan áthalad az ország felett. A középszinteken napok óta egy kiterjedt teknõ elõoldalán helyezkedünk el, amelynek hatására idõközönként középszinteken jelentõs emelés lép fel, illetve meglehetõsen nagy a vertikális szélnyírás térségünkben. A teknõ elõoldalán egy ilyen jelentõs emelést kiváltó rövidhullámú teknõ a fõként középszinteken jelenlévõ nedvességgel együtt kiterjedt felhõzetet hozott létre záporokkal, amely az ország délnyugati része felõl északkelet felé halad, és a GFS elõrejelzése szerint kb. a délutáni órákban lép ki északkeleten az országból. Ezen kényszerhatáshoz kapcsolódóan intenzív zivatarok kevésbé valószínûek arrafelé, mivel az alsó légrétegek meglehetõsen szárazak, bár ezt a képet módosíthatják a Tiszántúlon elõfordult záporok, amelyek egyfajta szállítószalag profilhoz társíthatóak. Ezen szalag ezekben az órákban hagyja el az országot északkelet felé, és egy újabb ága képzõdik majd az ország déli, délkeleti része felett a délutáni óráktól. Ehhez kapcsolódón a nap második felétõl jelentõs labilitás realizálódhat (MLCAPE: 500-1500 J/kg).
A GFS elõrejelzése szerint az alsó 3 kilométeren (azon belül is fõként az alsó 1000 méteren) a ndevesség a nap nagy részében inkább csak a Dunántúlra korlátozódik. A GFS-ben a front említett hullámához tartozó nedvesség-konvergencia a Dunántúlon 15-18 UTC-kor kifejezett, és ekkor a nagytérségû emelõhatások is ismételten jelen vannak, ill. a nedvesség viszonyok is kb. elégségesek. Ily módon a 15-20 m/s-os szényírás viszonyok mellett ezeken a részeken a multicellás konvekció mellett akár egy-egy szupercella is kialakuhat.
A délutáni, esti óráktól az ország déli, délkeleti felében a szállítószalaghoz kapcsolódóan, amely rácsúszhat az alul kifutó gyenge hideghullámra - az estére fokozó 0-6 km-es szélnyírás mellett - multicellás/szupercellás, ill. szupercellás konvekció alakulhat ki, amely egészen az éjszakai órákra áthúzódhat ebben a térségben. Esélyes, hogy ezen cellák a Dunától keletre, délkeleten, keleten mezoléptékû konvektív rendszert alakítanak ki, viszonylag nagy területen intenzív csapadékkal, valamint az ilyenkor megfigyelhetõ nagy felhõvillám-aktivitással. A szupercellás zivatarhoz heves események (>90 km/h széllökés, >2cm átmérõjû jég) és felhõszakadások társulhatnak.
