A mai nap folyamán délkelet felõl két meleg nedves szállítószalag ránk húzódása várható a GFS elõrejelzése szerint. Az egyik szalag alacsonyszinteken a délutáni órákra a Földközi-tenger keleti medencéje felõl húzódik ránk az ország délkeleti felére, a másik a Fekete-tenger felõl az ország északkeleti határait érinti. Ezen nagytérségû folyamatokat a GFS-ben alacsonyszinten igen erõs nedvességkonvergencia jelöli ki. A Dunától keletre esõ területek napközbeni csapadékos idõjárását a délkeletrõl jövõ szállítószalag, illetve az alatta kb. viharsarok-Mátra vonalában húzódó konvergeciavonal és azt a (GFS szerint) Duna-Tisza közén elmetszõ emelõ hatások együttesen alakítják ki. A nagytérségû folyatok a GFS és ECMWF alapján kb. hasonlóan várhatóak, a zivatarok hevessége ebben a helyzetben a besugárzás hosszától függ. Ha keleten meglenne a kb. 24 fokos hõmérséklet és 15-16 fokos harmatpont (ez elég valószínû) 500-1000 J/kg CAPE realízálódhatna, amely a 15-20 m/sec szélnyírással és 100 m2/s2 feletti 0-1 km-es helicity értékekkel szupercellás zivatarokat alakíthatna ki keleten. Ezek heves felhõszakadást (akár 50-100 mm lokális csapadékot), jégesõt és viharos szelet okozhatnak.
A tartós konvergencia mentén kellõ besugárzás esetén nem mezociklonális tuba vagy akár tornádó is kialakulhat. Szupercellás tornádó (ha kialakulna szupercella) a kis alacsonyszintû nyírás miatt kevésbé valószínû.
A Dunától keletre esõ területek nagy részén, ahol a zárt felhõzet miatt nem lesz sok, vagy egyáltalán nem lesz napsütés és így a labilitás is kicsi lesz, emelt és vagy talaljalapú konvekcióval beágyazott zivatarokból és intenzív záporokból rövid idõ alatt jelentõs mennyiségû csapadék hullhat nagy területen (fõként a viharsarok-Mátra vonalában). A szállítószalag az esti, éjféli órákra a Duna vonalára, majd kedd hajnalra a Dunántúlra helyezõdik, amelyet az éjszakai órákban gyakran jelentõs nagytérségû emelés metsz el, így ezeken a területeken is kiterjedt, jelentõs esõ valószínû.
