Hazánkat egy hullámzó hidegfront érte el éjszaka, mely lassan mozog kelet felé, és csak szerdán hagy el bennünket kelet felé. A fronthoz kapcsolódóan több hullámban számíthatunk záporok, zivatarok kialakulására - főként szerdára virradó éjszaka -, melyeket helyenként heves események is kísérhetnek. A helyzet viszonylag nagy bizonytalansággal terhelt (lásd a részletezést), így bár 1-es fokozatú előrejelzést adunk ki, nem zárható ki teljesen, hogy a 2-es kategóriának megfelelő szignifikáns heves események is előforduljanak.
Részletezve:
Az említett, és hazánk felett hullámot vető hidegfront átvonulása meglehetősen összetett módon zajlik. A front talaj közeli része már az éjszaka kifutott, és mostanra hozzávetőlegesen a Tisza vonaláig jutott, azonban a száraz levegő miatt ezt még gyakorlatilag felhősödés sem kísérte, csak északnyugatira fordult és főként a Dunántúlon megélénkült a szél. Ennek a kifutásnak köszönhetően az alacsonyabb légrétegek nyugat felől stabilizálódnak, így talajalapú labilitás elsősorban a Duna-Tisza közén, az Északi-középhegység térségében (1000-2000 J/kg), illetve a Tiszántúlon (500-1000 J/kg) lesz jelen. A fronthoz jelentős magassági szél kapcsolódik, így a szélnyírás országszerte 15 m/s felett, több helyen 20-25 m/s között alakul.
A talajfront a modellek alapján délelőtt megreked majd, és ezt követően csak lassan araszol tovább keletre, tartós konvergenciát hozva létre a Tiszántúlon és az Északi középhegység keleti felén. A front a magasban azonban jócskán lemarad majd, 850 hPa-on például estig a Dunántúl keleti feléig jut, 700 hPa-on pedig már csak szerdára virradó éjszaka éri el az országot, és ennek köszönhetően a magasban a nedvesség is jóval a talajfront mögött érkezik. A legnagyobb kérdés ennek megfelelően az, hogy a talajfront mentén képes lesz-e olyan mértékű talajalapú konvekció kialakulni, hogy abból zivatarok alakuljanak ki. Erre leginkább az Északi-középhegység térségében (Nógrád megye keleti része, Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati fele) kínálkozik esély, ahol az orográfia is rásegíthet az emelésre, de még így is kérdéses, hogy a viszonylag száraznak ígérkező légkörben mennyire lesznek életképesek az esetlegesen létrejövő cellák. Amennyiben azonban tartósabban fenn tudnak maradni, és a megfelelő nyírási és helikalitási viszonyok hatására szupercellává fejlődnek, úgy akár szignifikánsan heves eseményeket (4-5 cm körüli átmérőjű jég, légzuhatag 120 km/h körüli széllökéssel) is produkálhatnak. Mindezek - eddig sem túl nagy - esélye ugyanakkor a legfrissebb modellfutások alapján csökkent, ezért döntöttünk az 1-es fokozat kiadása mellett. Megjegyzendő viszont, hogy a határon billeg a helyzet, és amennyiben mégis kialakulnak erősebb szupercellák, akkor indokolt lenne a 2-es fokozat is.
A talajfront mögött, a magasabb szintű frontfelületek előterében délnyugat felől egy meleg, nedves szállítószalag húzódik az ország fölé, melyhez kapcsolódva nyugaton már jelenleg is előfordulnak záporok. Ez a konvergens sáv lassacskán keletebbre helyeződve a magasabb szinteken még labilis légkörből táplálkozva délelőtt a Dunántúlon, míg a déli órákban a középső országrészben várhatóan zivatarokat is kitermel majd. Ezek között szintén előfordulhatnak szupercellák, amennyiben a gócok tartósan izoláltak maradnak, de a kevésbé labilis légállapot miatt heves eseményeket (2 cm körüli jégátmérő, 90 km/k körüli széllökés) kisebb eséllyel okozhatnak.
Az esti, éjszakai órákban, a front magassági részének érkezésével az addigra már nedvessé váló légkörben kiterjedt konvekció kezdődik a Dunántúlon és az északi megyékben, melyet a több szinten érkező markáns örvényességi advekció, illetve a nyugat felől közeledő jet mag előtt fellépő magassági divergencia nagytérségileg is támogat majd. Ennek köszönhetően a zivatarok várhatóan rendszerbe (MKR) szerveződnek, melyekben beágyazott, bow echo-s jellegű szupercellák is kialakulhatnak, 90-100 km/h-s széllökésekkel kísérve. A zivatartömb fő veszélyforrása a rövid idő alatt lehulló kiadós csapadék lesz, mivel a kihullható víz ekkorra már sokfelé 40 mm köré emelkedik. Bár a cellaáthelyeződés viszonylag gyors lesz, az egymást követő vagy a haladási iránnyal párhuzamosan sávokba rendeződő zivatarok a megfelelő terepviszonyok mellett villámárvizet is okozhatnak. A rendszer a hajnali órákban már várhatóan a Duna-Tisza köze, majd reggel, kora délelőtt a Tiszántúl nyugati része fölé helyeződik, de itt a déli órákra fokozatosan legyengül.
Veszélyforrások:
- szupercella: kis eséllyel már délután, izoláltan is felléphetnek északon, északkeleten, illetve emelt konvekciós jelleggel másutt is, majd este, éjszaka a zivatartömbbe ágyazottan már nagyobb valószínűséggel várhatóak
- jégeső: a délutáni esetleges szupercellákat az Északi-középhegység térségében akár 4-5 cm körüli jégátmérő is kísérheti, emellett az emelt konvekciós és éjszakai szupercellákból is előfordulhat 2 cm körüli jégátmérő
- szélvihar: a szupercellákat 90-100 km/h-s széllökések kísérhetik, az esetleges délutáni északi-északkeleti zivatarokban 120 km/h körüli széllökés sem zárható ki
- felhőszakadás, villámárvíz: az esti éjszakai zivatarrendszerből felhőszakadás több helyen, villámárvíz az arra érzékeny fekvésű helyeken előfordulhat
- tuba, tornádó: bár a kedvező helikailtási viszonyok támogatnák, a döntően emelt jellegű konvekció (illetve még az eleve kérdéses talajalapú konvekció esetén is viszonylag magasnak ígérkező felhőalapok) és a gyors cellaáthelyeződés miatt nem valószínű kialakulásuk
We issied a Category 1 forecast, mainly due to an anticipated convective system in the night hours that can produce large amount of rain in short time with flash floods, and embedded supercells, bow echos with 90-100 km/h wind gusts also possible. With lower chance, in the north-northeast part of Hungary one or two isolated and heavier supercell may develop already in the evening hours, which can cause large or very large hail (~4-5 cm) and severe wind gusts (~120 km/h).
