Érvényesség: 2020.06.26. 09:00 UTC – 2020.06.27. 06:00 UTC
Összegzés:
Időjárásunkat egy hazánktól ÉNY-ra elhelyezkedő magassági hidegcsepp és az előoldalán egyre erőteljesebben áramló meleg, nedves levegő határozza meg a pénteki napon. Már a hajnali órákban megérkezett a hidegcsepp előoldali peremén húzódó okklúzió a Dunántúlra, amelyhez egy konvektív lánc volt köthető. Ez mostanra elcsendesedett, azonban már jelenleg is elszórt zivatarok alakulnak ki az északi országrészben. Napközben a fokozódó labilitás következtében ez a folyamat erőteljesebben folytatódik és többfelé lehet zivatarképződéssel számolni az ország északi felében. Az estére fokozódó szélnyírás miatt ezek már multicellás rendszerekbe szerveződve okozhatnak potenciális veszélyt, sőt szupercellás zivatarok is kialakulhatnak, amiket a déli áramlás okozta Tátra előtti torlasztó, orografikus emelés hosszú időn keresztül fenn is tarthat az említett területen az éjszakába nyúlva . A hidegcsepp környezetében áramló, változó nedvesség tartalmú, néhol kifejezetten száraz középszintű légoszlop miatt pedig jelentősen megnőhet a nagyméretű jég vagy károkozó kifutószelek esélye intenzív zivatarok környezetében. 1-es konvektív előrejelzés kiadását tartjuk indokoltnak.
Részletezés:
Az ECMWF számításai alapján az ország döntő részén 1500-3000 j/kg sbCAPE értékig emelkedik a labilitás, ettől a GFS picit alacsonyabb értékekkel számol, de így is jelentős 1000-2500 j/kg energia szerepel rajta, magasabb számokkal elsősorban Dunától keletre. Az emagram előrejelzéseket megnézve a labilitás eloszlása 500 hPa magasság felett vastagabb, mint alatta, így annak jelentős része a 0 foktól hidegebb légoszlop felé koncentrálódva potenciális veszélyét hordozhatja nagyméretű jégeső kialakulásának. Ráadásul főleg a Duna-Tisza köze északi részén, ahol a hidegcsepp peremén kevésbé optimálisak a nedvességi viszonyok, estére mind 700 hPa, illetve 500 hPa környezetében is időszakos kiszáradással számol a GFS és ECMWF egyaránt. Ez utóbbi kiszáradások alapján arra lehet következtetni, hogy a fejlődő zivatarfelhőkbe középszinten keveredő szárazabb levegő és az emelkedő nedves, meleg levegő kölcsönhatásaként fokozódhat a károkozó kifutószelek lehetősége. A déli áramlásnak köszönhetően a Tátra előterében, így az Északi-Középhegység területein, illetve jó eséllyel még attól picit nyugatabbra is az éjszakába nyúlóan orográfia keltette összeáramlás lesz megtalálható, amely mentén hajnalig (a labilitás csökkenéséig) esély van zivatarok kialakulására.
Estére, ahogy a hidegcsepp fokozatosan ÉK felé távolodik, úgy északon fokozódó szélnyírással lehet számolni. A GFS és ECMWF szerint egyaránt 0-6 km-n 15-17,5 m/s értékek valószínűek, így késő délutánra és kora estére egyre nagyobb eséllyel nem csak az összeáramlás szervezheti rendszerbe a konvekciót, hanem szélnyírás alapú multicellás, sőt szupercellás konvekció kialakulása is várható.
Heves zivatarokra leginkább esélyes megyék: Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, de kisebb eséllyel ezek déli peremein is előfordulhatnak, főleg mert bár ettől délre kisebb eséllyel alakulhatnak ki zivatarok, azonban ezek még a fentitől is szárazabb légköri környezetben fejlődhetnek ugyancsak magas labilitás mellett. A modellek számításai alapján napközben elsősorban a Dunától keletre lesz aktív a légkör, a nap előrehaladtával ez a zóna fokozatosan nyugat felé terjedhet.
Éjszaka a zivatarok fokozatosan elcsendesednek, veszítenek intenzitásukból, de emelt konvekcióval az északi területeken továbbra is előfordulhatnak.
Veszélyforrások:
- Felhőszakadás, villámárvíz: az északi országrészben húzódó, orográfia keltette konvergenciazóna mentén éjszakáig optimális feltételek lesznek zivatarok kialakulásához. Estére a növekvő szélnyírásnak köszönhetően pedig további rendszerbe szervező kényszer áll fent a cellaképződésben, így az esetleges egymás mögött keletkező és egy irányba haladó konvekció okozhat villámárvizet, lokálisan nagy mennyiségű csapadékot (50 mm <)
- Jégeső: a labilitás középszint feletti jelentős halmozódása, az estére megnövekedett szélnyírás és a középszinten helyenként kiszárad légprofil lehetőséget ad nagyméterű jégeső kialakulásához a magas CAPE értékekkel együtt (2-5 cm között)
- viharos kifutószél, nedves microburst: főként a Duna –Tisza köze északi részén, de máshol is intenzív zivatarokhoz kapcsolódóan előfordulhatnak 90-120 km/h közötti széllökések. Ezt alátámasztja a késő délutánra, estére várható 700 hPa-n meginduló kiszáradás vagy a zónát érintő 20-22 fokos Delta Theta-E
