Napközben északon egy-egy szupercella szignifikáns eseményekkel, éjjel MKR kialakulása

Fokozat: 

Egy, a Kelet-Európai síkság felett tartózkodó ciklon frontrendszere alakítja a Kárpát-medence időjárását a következő 24 órában. A gyenge hidegfronti szakasz már átvonult az országon (ezt mutatja az a körülmény, hogy a nyugati országrészben már északnyugati szél fúj). A front azonban megtorpan a déli és keleti határainknál, hullámot vet, és a késő délutáni, esti óráktól a melegfronti jellegűvé válik. Mindehhez kapcsolódóan a délies, felsikló áramlással erőteljes meleg-nedves szállítószalagprofil épül ki az ország középső és nyugati vidékei felett az esti óráktól. A konvektív folyamatok szempontjából a következő 24 órát két intervallumra oszthatjuk be: a nappali órák történései illetve az éjszakai emelt konvekciós folyamatok.

 

Nappali órák:

A front áthaladása miatt az ország északnyugati része az esti órákig stabilizálódik (ami megmutatkozik az előrejelzett alacsonyabb 2 méteres hőmérsékletekben is). A leglabilisabbnak a délkeleti országrész mutatkozik (itt lesz a legmelegebb várhatóan a nap folyamán), ám itt az alacsonyabb felszíni harmatpontok, a nagy CIN (50-100 J/kg) valamint a száraz profil miatt mélykonvekció előreláthatólag nem tud kialakulni. Az északi, északkeleti országrészben (nagyjából az Északi-középhegység és környéke) állhat rendelkezésre kellő nedvesség illetve a domborzatból adódó emelés a konvektív tiltás meghaladására (50 J/kg alatt az ECMWF-ben) és a labilitási energia kiváltására (az ide számolt talaj alapú CAPE 2500 J/kg körüli a GFS-ben, de az MLCAPE is 1800-2000 J/kg, ECMWF-ben 1600-1700 J/kg SBCAPE). Magyarán a nagy labilitás délkeleten összpontosul, míg a nedvesség északon, északnyugaton, azaz a kettő átfedésénél, az északi középhegység környékén várhatóak komolyabb események.

A létrejövő konvekció gyenge evolúciós multicellásnak illetve helyenként szupercellásnak prognosztizálható a 15-18 m/s előrejelzett 0-6 km-es szélnyírás profil alapján. A néhol egyenes, néhol jobbra forduló hodográfok alapján kialakuló szupercellák közül akár a balra térülő is életben maradhat, és bár a 0-3 km-es helikalitás mérsékeltnek mondható, a domborzati viszonyok felülírhatják a modellek által várt konfigurációt, így hosszabb életű cellák is kialakulhatnak. A kapcsolódó heves események a következők lehetnek:

- nagyméretű jég: elérheti az 5 cm-t, sőt meg is haladhatja a roppant nagy labilitás, a középszintű kiszáradás és a szélnyírás miatt

- szélvihar: a már említett jelentős középszinti kiszáradás (deltathetaE: 20-22 fok!) miatt a cellákban nedves microburstök alakulhatnak ki, amelyek környezetében 90-120 km/h-s (vagy akár 120 km/h felett) széllökések fordulhatnak elő

- tornádó: bár a 0-1 km-es szélnyírás nem nagy a nap folyamán, a felhőalap 800 m alá is mehet, továbbá a 0-1 km-es helikalitást 200 m2/s2-nek adják a számítások, ami jelentősen megnöveli a tornádó esélyét a szupercellákban. Ugyanakkor a középszinti kiszáradások hamar alávághatják a mezociklont, ez a körülmény viszont némileg ronthatja a tornádó kialakulási feltételeit. Mindent összevetve a jelenség benne van a helyzetben.

- lokális felhőszakadás: a 38 mm körüli kihullható víz miatt

 

Éjszakai órák:

A melegfronti hullám kiépülésével és a szállítószalag beindulásával az ország felett erőteljes nedvesség advekció várható az éjszakai órákban. Ezt mutatják a magas MUCAPE értékek is (1800 J/kg körül), valamint a pszeudo-felszállásokon az erőteljes nedvesedés 800 hPa környékén. Mindehhez kapcsolódóan örvényesség advekciót számolnak a modellek délnyugat felől a hajnali órákra. Az emelés illetve a nagy szélnyírás segíthet összeszervezni a zivatarokat, így az éjszaka folyamán nagyobb méretű MKR is létrejöhet. A két globális modell között eltérés van az esetleges MKR helyét illetően. Míg a GFS az ország nyugati felére várja a szállítószalaghoz kapcsolódó labilitást, az ECMWF a keleti területek fölé számol 2500 J/kg körüli MUCAPE-t, így a rendszer kialakulási helyét a jelenlegi állás szerint nem lehet minden kétséget kizáróan meghatározni. Mint említettük, a szélnyírás ekkor is jelentős lesz (15 m/s 0-6 km-en), mivel azonban feláramlások várhatóan 800 hPa környékéről indulnak, a jelentős szélnövekedés pedig inkább ez alatt található, ezért szupercellák kevésbé várhatóak éjszaka. A konvekcióhoz kapcsolódó elsődleges veszélyforrásnak a felhőszakadás (kihullható víz 40 mm körül) tekinthető, de 1-2 cm körüli jég ekkor is kialakulhat a továbbra is meglévő középszinti kiszáradás, a nagy labilitás valamint a szélnyírás miatt. Az alsó rétegek stabilizálódása következtében az erősen viharos széllökések vélhetően kevésbé lesznek meghatározók.

 

Összefoglalva:

A nap folyamán a déli óráktól főként az Északi-középhegység környékén lehet számolni helyenként multicellás konvekcióval illetve egy-egy szupercellával, amelyek akár szignifikánsan heves eseményeket is produkálhatnak. Az éjszakai órákban pedig egy nagyobb méretű konvektív rendszer kiépülésére lehet számítani főként az ország területén, amelyhez többfelé felhőszakadás társulhat.

 

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

1139 Budapest, Fiastyúk utca 57. 3/3

Adószám (1% felajánláshoz)

18033108-1-41

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat