Squall Line-ok I - Bevezető áttekintés

Jelen írásunk egy hosszabb lélegzetvételu anyag, a squall line-ok sajátosságait részletesebben taglaló munka bevezeto része. Elsodlegesen röviden definiáljuk, mi is az a squall line, valamint ismertetjük a squall line-ok alapveto tulajdonságait. Ez követoen kitérünk arra is, hogy a squall line-okban megjelenhetnek-e szupercellák, és ha igen, hol, és milyen formában. Az írás második felében pedig bemutatjuk a squall line-ok osztályozását kialakulásuk szerint.

 


 

 

Squall line-ok
1. rész: Áttekintés

 

1.1 Mit nevezünk squall line-nak?

A squall-line-ok (magyarul zivatarláncok) konvektív cellákból tetszoleges módon összeálló, folytonos vagy közel folytonos vonalat alkotó képzodmények. A squall line-ok a mezoskálájú konvektív rendszerek talán leggyakrabban megfigyelt formái. A zivatarlánc mérete pontosan nincsen definiálva, azonban néhány szerzo kutatási céllal az 50 kilométeres hosszanti kiterjedést és a 10 km-es szélességet javasolta meghatározásukra. A zivatarok más típusához képest jelentos eltérés, hogy a squall line-ok hosszúságának szélességéhez viszonyított aránya nagyobb. Leggyakrabban elsosorban átlagos zivatarcellák alkotják, de amikor a környezetben jelentos a nagy rétegvastagságra kiterjedo vertikális szélnyírás, a squall line-ok kezdetben elsodlegesen szupercellákból állhatnak, ahogy ez a fenti esetben a radaranimáción is látható. Az ilyen rendszerek korai stádiumában a szupercellák a vonal egészére jellemzoek, azonban idovel a szupercellák gyakran legyengítik egymást, ahogy az eltéro cellamozgásuk révén kölcsönhatnak a többi szomszédos cellával.

1.2 Szupercellák kialakulása squall-line-ban

A szupercellák a squall line-ok középso szakaszán még a legerosebb, legkedvezobb szélnyírás profil esetén is általában inkább bow echószeru vonalas konvektív rendszerré fejlodnek. Azonban a vonalak végén lévo cellák sokkal inkább képesek fenntartani függetlenségüket, és hosszú ideig szupercellásak maradhatnak. Ebbol következik, hogy szupercellák az érett stádiumban lévo, észak-déli irányítottságú zivatarláncoknak csak a déli végén fordulnak elo, továbbá az egyébként folytonos squall line töréspontjában találhatók. Ezen két területre tehát különösen érdemes figyelnünk a heves zivatarokat fokozottan magában hordozó idojárási helyzetekben.

 

 

1.3 A squall line-ok osztályozása kialakulásuk szerint

Squall line-ok többféle módon képzodhetnek. Gyakran olyan cellák töredezett vonalából származnak, amelyek közt a hézagokat a vonal menténképzodo új cellák töltik ki, de ugyanúgy egy közel folytonos vonalú triggerhatás mentén is kialakulhatnak. Utóbbi eset különösen akkor valószínu tehát, amikor egy eros vonalas kényszerhatás van jelen, egy hideg front vagy ún. szárazvonal (angolul dryline, leginkább az USA-ban kutatott jelenség) formájában. Bizonyos esetekben a squall line-ok azonban egy réteges csapadékzóna homogénebb régióiba ágyazva vagy elszórtan elhelyezkedo cellákból alakulnak ki. Bluestein és Jain tanulmányában az Oklahomában veszélyes idojárási jelenségeket okozó squall line-okat 4 kategóriába osztályozta: "szaggatott vonalú", "hátrafelé épülo", "töredezett területu", és "réteges csapadékba ágyazott", amelyek közül a szaggatott vonalú és a hátrafelé képzodo esetek voltak a leggyakoribbak. 

Egy 2003-as tanulmány vizsgálata szerint azok az MKR-ek, amelyek már kialakulásuk idején egyenes vonalúak voltak, nagyobb, hosszabb életu, hevesebb és több csapadékot adó rendszert eredményeztek, mint amelyek elszórt zivatarcellákból fejlodtek ki. Azaz a tanulmány egyik gyakorlati jelentoségu tanulsága, hogy vonalas kényszerhatás jelenlétében intenzívebb és hevesebb squall line-ok kialakulásával lehet számolni.


 

 

 

Bevezető: 

Jelen írásunk egy hosszabb lélegzetvételű anyag, a squall line-ok sajátosságait részletesebben taglaló munka bevezető része. Elsődlegesen röviden definiáljuk, mi is az a squall line, valamint ismertetjük a squall line-ok alapvető tulajdonságait. Ez követően kitérünk arra is, hogy a squall line-okban megjelenhetnek-e szupercellák, és ha igen, hol, és milyen formában. Az írás második felében pedig bemutatjuk a squall line-ok osztályozását kialakulásuk szerint.

Kategória: 
Tudományos cikk

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

1139 Budapest, Fiastyúk utca 57. 3/3

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat