Zivatarrendszerek, akár heves eseményekkel

Fokozat: 
Érvényesség vége: 
szerda, július 9, 2014 - 08:00

Szinoptikus helyzet, összefoglalás:
 
Nyugatról egy hosszúhullámú teknő közelít, melynek előoldalán egy több középpontú ciklonrendszer fejlődik. A ciklonrendszerhez hullámzó frontrendszer tartozik és annak előoldalán konvergenciák is húzódnak. Ezen tényezők határozzák meg időjárásunkat a keddi napon, okozva ezzel zivatarokat többfelé felhőszakadásokkal, jégesőkkel, elsősorban a déli területeken egy-egy szupercellával. Az előoldalon felénk sodródó - jelen esetben elég masszív - meleg, nedves szállítószalag és az előre jelzett nagytérségű emelőhatások közös jelenléte - akár több hullámban - zivatarrendszer(ek) kialakulását valószínűsítik, amik DNY-ÉK irányban helyeződnek át és nagyobb területi átlagban okozhatnak 30 mm-t meghaladó (helyenként 50 mm feletti) csapadékot. Ilyen körülmények között megfelelő terepviszonyok esetén lehetnek villámárvizek, illetve a magas labilitási értékek következtében, még a viszonylag mérsékelt szélnyírási viszonyok között is jelentős esélye van a 2 cm-t meghaladó jégesőknek. A zivatarokat kísérheti viharos széllökés is (80-100 km/h körül).

Ha kicsit erősebb lenne a szélnyírás, akkor nem lenne kérdéses a 2-es fokozat kiadása, de jelen helyzetben ezen tényezőket vizsgálva inkább egy erős 1-es kategóriát tartunk  indokoltnak amellett, hogy egészen pici esélye lehet szignifikáns heves eseményeknek -elsősorban a déli országrészben.

Részletezve:
 
Dél felől egyre intenzívebben áramlik az igen meleg, nagy nedvességtartalmú levegő hazánk fölé. A folyamat egy fölénk helyeződő meleg, nedves szállítószalag közreműködéseként erősödik meg a nyugatra elhelyezkedő hullámzó frontrendszer előterében, aminek kiemelt szerepe lesz a zivatarok erőssége és szervezettsége szempontjából. Nagy területre kiterjedő emelési tényezőként ugyanis táplálja a konvergenciák mentén elinduló konvekció energia- és nedvességigényét, létrehozva ezzel akár tartósabban fennálló zivatarrendszereket. Valószínűleg jelen helyzetünkben sem lesz másként, hiszen a délelőtti órákban elsőként megérkező konvergencia-zóna a szállítószalaghoz érve (várhatóan) beindítja a konvekciót. Ez feltehetően a Kelet-Dunántúlra érve indul be robbanásszerűen, vonalba rendeződve (VMKR, Squall-line). A légköri energia és nedvességtartalom optimálisnak mondható a középső és déli országrészben felhalmozódó 1200-1400 j/kg 0-100mb MLCAPE maximumok és a 40-44 mm magasságába emelkedő kihullható vízmennyiségnek köszönhetően. A magas CAPE értékek azonban talajalapú konvekcióhoz még nem biztos, hogy  elegendőek, mivel viszonylag nagy mértékben lesz jelen konvektív tiltás, de az északkelet felé helyeződő összeáramlási vonal hamar felszabadítja a légkör energiáit. A délelőtt kialakuló zivatarrendszer elsődleges veszélyforrása a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék lehet, ami megfelelő terepviszonyok esetén létrehozhat károkozó villámárvizeket, főként abból kiindulva, hogy a rendszer útvonalában a főváros és az Északi-középhegység bizonyos részei is érintettek lehetnek.
 
A térségünkben lévő szállítószalag egy másik, délről közelítő ága, az első rendszert követően, ismét kedvező feltételeket teremt a konvekció szempontjából. Az ekvipotenciális hőmérséklet maximuma egy délről közelítő meleg-nyelv jelenlétét mutatja, amivel megfelelő átfedésben egyre markánsabban határozza meg a felső légköri folyamatokat a tőlünk nyugatra elhelyezkedő magassági ciklon peremhelyzete és a hozzá kapcsolódó pozitív örvényesség advekció. Az MNSZ eme második ágán dny-ról újabb zivatarok alakulhatnak ki egyre fokozódó szélnyírás és egyre nagyobb középszintű kiszáradás mellett, ami lehetőséget ad akár hevesebb események, esetleg szupercellák kialakulására is. A szupercellák esélyét növeli, hogy közben mérsékelten növekszik a 0-6 km-es vektoriális szélnyírás, bár  a két modell lényegi eltérést vázol fel a szélnyírás erősségében. A GFS-en azért magasabb, mert egy ciklonális mező jelenik meg határozott szélfordulással, valamint egy délkeleti CMKR lehetőségével, de az ECMWF-ből ezek a tényezők hiányoznak. Egy biztos, hogy a helyzet komplexitását és kérdésességét némileg feloldja, hogy jelentős területen emelkedik a 0-3 km-en számolt szélnyírás nagysága 15 m/s felé, ami jó eséllyel indikálhat mezociklont egy-egy intenzívebb zivatarban – elsősorban a délután második felében, és inkább a déli,  és keleti országrészben.
 
A felettünk elhelyezkedő légoszlop nedvességeloszlása is változni fog a délutáni órákra: középmagas szinten némileg szárazabbá válik a légrétegződés, amire a 16 fok fölé emelkedő  delta theta-E értékek engednek következtetni. A magasra növekvő labilitás jelentős része helyezkedik el az elsődleges jégnövekedési zónában és annak ellenére van jó esélye 2 cm-t meghaladó jégnek, hogy a nedves hőmérséklet nulla fokos szintje viszonylag magasan helyezkedik el és a szélnyírás sem lesz eget rengetően erős. A szupercella esélyek mellett javarészt a multicellás struktúra lehet majd túlsúlyban és az sem elhanyagolható, hogy ezek nagyobb területet érintve, rendszerbe szerveződhetnek MKR-ek formájában.
 
Akadnak viszont olyan momentumok is, amik konvekciót gátló tényezőként jelennek meg. Ezek a tényezők elsősorban a délután második felére esedékes zivatarok kialakulását foghatják vissza bizonyos mértékben (várhatóan nem teljesen), mint például a középszinten megjelenő  melegadvekció, vagy a megnövekedett konvektív tiltás.  Ez utóbbi elsősorban a zivatarrendszerek átvonulásával összefüggésben fedezhető fel. De a nap nagy részében a sok felhő miatt, egyébként is korlátozott a talajalapú képződés esélye, és ez a tényező nem gátolja majd az emelt konvekciós folyamatokat, amelyek egyébként is dominánsak lesznek a keddi napon. Sőt erős háttéremeléssel párosulva, akár még hevesebbé is teheti azokat a cellákat, melyek mégis kamatoztatni tudják a talajalapú konvekciós próbálkozásokat.  Amennyiben nem lesznek elég erősek a nagytérségű emelőhatások, úgy a délutáni zivatarok és zivatarrendszer(ek) erőssége gyengébbre sikerülhet a vártnál. Az éjszaka második felében maga a hidegfront is megérkezik ény felől, mely szintén járhat zivatarokkal, akár vonalba rendeződve is, de vélhetően heves események ekkor már nem lesznek.
 

Veszélyforrások:
 
 
Délelőtti, kora délutáni zivatarrendszer:
 
- elsősorban felhőszakadás, villámárvíz: nagy területen okozhat 30 mm (helyenként 50 mm) feletti csapadékot, amik megfelelő terepviszonyok mellett okozhatnak villámárvizet.
 
- jégeső, viharos kifutószél.
 
Késő délutáni, esti zivatarok (esetleg rendszer):
 
- jégeső (2-4 cm körül): a magasra növekvő labilitás viszonylag mérsékelt szélnyírás mellett is járhat heves, de valószínűleg nem szignifikáns heves jégmérettel.
 
- viharos kifutószél: estére növekvő delta theta-E ~ 16 fok körül.
 
- tornádó: nem jelentős valószínűséggel, de nem zárható ki (elsősorban a déli területeken).

 
Készítette: Neofita & Anarki (Viharvadászok Egyesülete)

Summary: 
Mezós tornádó?: 
mezós tornádó kis eséllyel várható - T1
Nem mezós tornádó?: 
Nem mezós tornádó nem várható - T0
Villám árvíz?: 
Várható
MKR?: 
Várható
Bow echo?: 
Nem várható
Szupercella?: 
Várható
Nagyméretű jég? (2-5cm): 
Várható
Szignifikáns jég? (>5cm): 
Nem várható
Szélvihar? (90-120km/h): 
Várható
Szignifikáns szélvihar? (>120km/h): 
Nem várható

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat