A texasi egyetem egyik új kutatása szerint a légkörben található jelentős mennyiségű aeroszol részecske megnövelheti a zivatarfelhők élettartamát és méretét, mivel ezek a részecskék képesek a csapadékképződés folyamatát késlelteni. Ennek következményeként jóval nagyobb mennyiségű hidrometeor halmozódik fel egy cellában, ami későbbb így jóval szélsőségesebb időjárási helyzeteket (pl. villámárvizek) is eredményezhet.
Ez az első olyan tanulmány, ami az aeroszol részecskék hatását vizsgálja a mezoskálájú konvektív rendszerek (MKR; 1. ábra) élettartamára vonatkozóan.

- ábra. Egy mezoskálájú konvektív rendszer hosszan elnyúló peremfelhőzete (Fotó: Radek Bachtik)
A kutatást vezető tudósok (Texasi Egyetem, Austin - Jackson Földtudományi Iskola) 2430 konvektív felhőrendszer műholdas adatai alapján azt tapasztalták, hogy a regionális meteorológiai viszonyoktól függően az aeroszolok az MKR-ek élethosszát akár 3-24 órával is képesek megnövelni.

Az aeroszolok olyan apró, szilárd vagy folyékony halmazállapotú részecskék a légkörben, amiken a víz lecsapódásával (kondenzálódásával) jön létre a felhő. Az aeroszolok származhatnak természetes forrásokból, – mint a vulkánkitörések vagy a sivatagi por – illetve ún. antropogén (azaz emberi tevékenységhez köthető) forrásokból, mint például a fa, szén vagy olaj égetése.

Fu szerint egy ilyen típusú tanulmány elvégzése során az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a kvázipoláris műholdak (4. ábra) – melyek a felhők aeroszol tartalmáról szolgáltatnak adatokat – általában egy nap kétszer haladnak át a Föld ugyanazon pontja felett, ami nem biztosít elegendő információt egy konvektív felhőrendszer élettartamáról. Ezt a problémát Chakraborty úttörő munkája úgy oldotta meg, hogy a geostacionárius műholdak – melyek sokkal magasabban helyezkednek el, és mindig ugyanazt a földrajzi helyet látják – adatait konvertálta át. „Lelkiismeretesen illesztette össze a geostacionárius műhold adatokat – amik a konvektív rendszerek életciklusairól adnak számos információt – a poláris műholdak adataival, melyek naponta kétszer keresztezték egymást,” – mondja Fu – „tényleg hatalmas segítséget nyújtott a műhold adatok elemzéséhez.”

4. ábra: A műholdpályák összehasonlítása, nem méretarányosan. (Forrás: http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Palya.htm)
„Ez az első olyan tanulmány, ami képes statisztikailag értelmezhető módon bemutatni a konvektív rendszerek teljes életciklusát éghajlati skálán is”– mondja Rosenfeld, aki maga egyébként nem vett részt a tanulmányban. „Ez egy fontos lépés a felhők sugárzási kényszerre gyakorolt hatásának megállapítása felé. A következő lépés: számszerűsíteni a rendelkezésre álló adatokat.”
Írta és fordította: Perlai (katabogár) Katalin
Forrás: https://news.utexas.edu/2016/06/13/aerosols-strengthen-storm-clouds-according-to-new-study