Ciklikus LP szupergalamb

A cím láttán az olvasóban rögtön fel is merülhet az a teljesen jogos kérdés: "Hogy micsodaaaa???" Nem is váratjuk sokat a választ.

Történt ugyanis, hogy jó hosszú csend után a ThunderHunters formáció, azaz Komjáti Kornél és Hérincs Dávid ismét közös viharnézést tervezett Budapest belvárosában július 31-ére. A modellek alapján a nap ígéretesnek is tűnt, mert bár a gyenge szélnyírás okán szupercellák nem voltak várhatóak, a főváros környékére kiterjedtebb egy- vagy multicellás konvekció látszott. De ahogy lenni szokott, a valóság végül más lett. Jóval gyengébbnek bizonyult a konvekció, ugyanis nem érkezett meg olyan gyorsan a nedvesebb légtömeg keletről, ahogy azt a modellek várták. Mi viszont kora délután ezt még nem tudtuk, így elfoglaltuk a már jól bejáratott megfigyelőhelyünket a Gellért-hegyen, és vártuk, hogy jöjjenek a zivatarok. De nem jöttek. A galambok viszont igen. És mit csinál egy jó viharvadász? Hát elemzi a látottakat:

"Ott jön egy galamb. Mivel jön, nem zivatar, mert a zivatar nem jön."
"Nézd, kitért jobbra, az már egy szupergalamb!"
"Most meg visszafordult az áramlásba. És megint kitért! Akkor ez egy ciklikus szupergalamb!"
"Kiejtett a csőréből valamit, úgyhogy az előoldali leáramlásból már esik. De a hátoldaliból még nem, úgyhogy ez ciklikus LP szupergalamb."

Innen aztán nem volt határa a gondolatoknak. Elmerengtünk például azon, mi lenne, ha két szupergalamb ütközne egymással, kioltanák-e egymást, vagy egyesülve megerősödnének. Aztán megállapítottuk, hogy egy szupergalamb számára a kettéválás nem lenne túl szerencsés, mert egyik tag sem maradna életben. Amikor pedig megszaporodtak a jószágok, már a beágyazott galambokat tartalmazó MKR-ek kerültek terítékre, meg a hirtelen meginduló, bow echo-sodó galambok.

Na de azért szépen lassan az időjárás is kezdett mutatni valamit. Először egy-két távoli üllőt észak és kelet felé (és közben eszünkbe jutott, hogy délkeletre, Vecsés után már addig is láthattunk volna egy távoli Üllőt):

3 óra után már Budapest közelében is elkezdtek cellák kipattanni, de közben már látszott, hogy ez nem a mi napunk lesz. A konvekció ugyanis nagyon erőtlen volt, a legtöbb góc csak zápor lett, vagy gyorsan szétzilálódó, alacsony üllőt növesztő gyenge zivatar. Így le is jöttünk a hegyről, és a Duna-parton figyeltük még egy ideig a próbálkozásokat:

Volt, akiknek jobb kilátásuk is akadt:

Végül a megfigyelésnek egy beeredő zápor vetett véget fél 5 után, épp, amikor az egyetlen értelmes közeli cella kezdett formálódni délkeletre. A sors fintora, hogy ebből pont Pestszentimre felett lett zivatar, ahol lakok, de így csak távolról nézhettem (bár ezen már nem lepődtem meg, hiszen ahogy Kornélnak is mondtam az elején, az utóbbi időben amikor bementem a városba zivatarlesre, akkor mindig Ferihegyen vagy a környékén voltak):

Írta: Hérincs "Zivipötty" Dávid

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

Készítette

Viharvadászok Egyesülete

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat