Az alábbi blogbejegyzésemben az elmúlt év látványosabb eseményeit idézném fel a Hortobágy keleti pereméről, Nagyhegyesről.
Az utóbbi években a viharvadászat már nem meghatározó jelenség az életemben, de szerencsémre nagyon nincs is rá szükségem, hiszen rendre csodás látványban van részem egy-egy szezonban. Így volt ez 2019-ben is, amikor számos szupercella mellett életem második (nem-mezociklonális) tornádóját is sikerült megfigyelnem. De ne is szaporítsuk tovább a szavakat, inkább nézzük meg, hogy milyen jószágok kavarogtak az égen.
2019.05.29. Gyenge szélnyírásos helyzetben kialakult cella, mely két feláramlási csatornára szakadt (kettévált).
Még ezen a napon egy keletről araszolgató tartós konvergencián fortyogó multicellás rendszerre is rámozdultam, hiszen tökéletes táptalajt nyújtanak ezek a helyzetek a nem-mezociklonális tubák és tornádók kialakulásához.
Tökéletes időzítéssel a debreceni tornádót végül nyakon csíptem. Pár éve még Debrecenben sikerült egyet megfigyelnem és dokumentálnom.
2019.06.27. Fejlődő szupercella érkezése a Hortobágy irányából.
2019.06.16. Kertből fotózott "elefánt tappancs" (tekeredő feláramlási torony, csapadékmentes feláramlási alap) és mammák.
2019.07.28. Váratlanul nagy erővel (>120 km/h-t meghaladó szélviharok) lecsapó szupercellák és multicellák tarkították ezt a napot.
2019.08.02. Klaszterben tevékenykedő szupercellák alakultak ki a Hajdúság területén. Nekem egy LP jutott.
2019.08.06. Erre a napra egy, a Bükkből elvánszorgó, majd elhaló jobbos szupercella, majd később egy csodás anticiklonálisan örvénylő is megörvendeztetett.
2019.09.09. Ő meg lezárta a szezont. :)