Az első bejegyzésem (link) folytatásaként álljon itt további két konvektív nap krónikája, a horvát tengerparton való tartózkodásom alattról.

 

 

Beszámoló a napokról (folytatás)

 

2017.06.30

 

Éppen a strandra indultunk volna a reggeli kávézás után, mikor megláttam 2 óra körül a radaron, hogy dél felől egy zivatarvonal közeledik gyorsvonati sebességgel. Először nem is látszott annyira hevesnek messziről. Viszont amikor közelebb ért...

 

 

 

Felhívnám a figyelmet a redőkre, amik megjelentek a felhőalapon:

 

 

 

A felhő bal oldalán egy falfelhő-szerű képződmény közeledett hozzánk:

 

 

A radarképet elnézve, egyértelmű, hogy egy szupercelláról van szó, egy nyugat-keleti tengelyű vonal nyugati végén - tehát elég szokatlan volt a szituáció. Egyébként a szélnyírás (~30 m/s) kicsit soknak is tűnt a meglevő labilitáshoz. A cellák nem is éltek túl sokáig:

 

 

Még ugyanezen a napon, este az óvárosban sétáltunk, amikor is megfigyeltem, hogy ÉNY felé egy konvergenciavonal épült ki a tenger fölé benyúlva. Ezen a vonalon épültek a gomolyok egymásba, az elején még a csapadékhullás sem indult meg belőlük.

 

 

A felhők alján kisebb nyúlványok jelentek meg, és reménykedtem is, hogy egy (nem-mezociklonális) tornádót vagy legalább egy tubát leeresztenek ezek a cellák, ám ez nem történt meg :) A bizakodásom onnan indult ki, hogy már sok képet láttam a neten, amelyen akár több tornádó is kialakult hasonló helyzetben egy vonal mentén.

 

 

 

Úgy tűnik, nem volt elég acélos a labilitás ahhoz, hogy valamire való tölcsérre hasonlító képződményt eregessenek le magukból a felhők. Animáción így nézett ki a konvergenciavonal:

 

 

 

2017.07.02

 

Úgy gondolta az időjárás, hogy a tenger felől érkező zivatarok már kezdenek unalmasak lenni, ezért generált szárazföld felől érkező cellákat :)

A helyzet azért is volt izgalmas, mivel mindeközben a tengerparton egy szabadtéri rendezvény zajlott egy fesztivál keretében, több ezer ember részvételével. Ám szerencsére nem voltak hevesek ezek a zivatarok, valamint a tengerparthoz közeledve gyengültek/feloszlottak - tehát jégeső, vagy heves szélvihar nem alakult ki bennük.

Már dél körül kialakult egy zivatar a környéken, ami még nem volt elég erős, diffúz képet mutatott, legalábbis az égkép alapján. Ezt követően még több zivatarcellát sikerült dokumentálnom, amelyek valószínűleg multicellák voltak, de azért érdekesen festettek.

Az első, nyugatabbi cellán sokáig semmilyen érdemlegeset nem láttam, viszont fél 4 körül érdekes nyúlványokat sikerült lefotóznom, egy örvénnyel együtt:

 

 

Úgy tűnt, hogy a cella itt szipkázta befelé a melegebb és nedvesebb levegőt. Pár perccel később így nézett ki ugyanaz a rész:

 

 

Érdekességképpen, a radarképet utólag megnézve, ezen időpont előtt nem sokkal egy cella-ütközés is történt tőlem északra. Az eredmény-cella a tengerparthoz érve egyre gyengült, miközben mammatus felhők úsztak fölém az üllőjéből.

A másik, keletebbi cella kicsit később alakult ki.

 

 

Felhívnám a figyelmet a csapadék bal oldalán elhelyezkedő nyúlványra - ez akár egy falfelhő is lehetett.

A következő cella az előzőtől délre alakult ki, kicsit távolabb tőlem (megj.: akkor nem tűnt fel, hogy ez egy külön cella, az előzővel azonosnak gondoltam, illetve a déli meghosszabbításának). A csapadék közelében itt is keletkeztek érdekes nyúlványok:

 

 

Kicsit kevésbé rázoomolva:

 

 

Ahogy a többi cellánál is, a tenger közelébe érve ez is megszűnt létezni.

Radaranimáció a napról:

 

 

A szélnyírás a GFS analízis szerint maximum 10 m/s körül lehetett. Ez a tény, valamint az 1 óra alatti cella-élettartam arra enged következtetni, hogy ezek multicellák voltak, némi hibrid beütéssel, falfelhő-szerű képződményekkel. Mindenesetre szakmai szemmel nézve igen érdekes időjárási helyzet volt ez.

 

 

Tanulságok, tapasztalatok

 

 

Általánosságban elmondható, hogy ezek a tengerparti zivatarok/szupercellák gyönyörűen néznek ki, hatalmas peremfelhők alakulnak ki rajtuk, de én azt tapasztaltam, hogy hevesség tekintetében talán nem olyan erősek, mint szárazföldi társaik - főleg csapadék-intenzitás, jégeső tekintetében, de a (konvektív eredetű) szélvihar is ide tartozik.

Amikor beindulnak az események, akkor általában 5-10 percnél előrébb nem igazán lehet megjósolni, hogy esni fog-e vagy sem. Ennyi idő alatt ugyanis bármikor simán kialakulhat egy rövid zápor. Néha a (szlovén) radart is ki lehet dobni az ablakon, ugyanis más, szárazföld felett kialakuló zivatarok leárnyékolják a tenger felettieket. Ha ez nem lenne elég, ezek a cellák van, hogy 80-100 km/h-val száguldanak a jetzóna közeli helyzetekben. Így nehéz válaszolni a "mikor lesz már jó idő" kérdésre - amit elég sokszor meg is kaptam, mint amatőr meteorológus :) Sok esetben nem is értettem mi történik a légkörben pontosan, pedig úgy gondoltam, hogy tapasztalt vagyok e téren. Nem ehhez a helyhez vagyok hozzászokva finoman szólva :)

Egy másik érdekes tapasztalat, hogyha egy zápor kialakult, akkor azt valószínűleg még legalább 3 további fogja követni a következő órákban - ennek magyarázata az lehet, hogy a tartós konvergenciavonalakon sorban pattannak ki a konvektív cellák.

Végiggondolva a fizikai folyamatokat, amelyek határozottan érvényesülnek:
- tengerparti szél és annak irányváltozása: tartós konvergenciavonalakat hoz létre
- szárazföld-tenger határvonala: eltérő harmatpont ill. hőmérséklet + a talajmenti súrlódás-különbségek a szélviszonyokat is megbolygatják alacsony szinten
- front által hozott nagytérségű emelés, ill. konvergencia: nagy szerepe van a zivatarvonalak kialakulásában

Egyéb tényezők:
- besugárzás: az esetek nagy részében csak a szárazföld felett alakulnak ki, illetve erősödnek meg a zivatarfelhők
- orografikus tényezők: nem igazán kavarták meg a dolgokat, egy-két esetben az olasz hegyek felett kialakult zivatarok üllője fogta vissza a napsütést.

Összegezve, errefelé jóval bonyolultabb folyamatok mennek végbe, mint a szárazföld felett. Abban biztos vagyok, hogy évekig itt kellene élnem ahhoz, hogy megértsem és előre tudjam jelezni az időjárást itt a tengerparton. Egyébként nagyon szívesen megtenném ezt, persze csakis a tudomány kedvéért... :)

 

Radarképek forrása: http://www.arso.gov.si