Októberi tornádó Kelet-Szlovákiában - elemzés

Meglehetősen extrém eseménynek számít a tornádó októberben, ráadáasul most a Kárpát-medencénben ritkábbik fajtája, a szupercellából lenyúló (mezociklonális) típusa alakult ki északi szomszédunknál, a határunktól mindössze 30 km-re (HenzDani korábban részletes blogbejegyzést is készített az esetről).

Az ominózus szupercellát az 1 km-es radarképekből készített animáción is megfigyelhetjük Kelet-Szlovákia felett, ami 13:30 UTC körül kezdett kialakulni, majd kitért jobbra és meg is erősödött (a legmagasabb csapadékintenzitás értékek 50 dBZ felett voltak az OMSZ radar szerint):

Elemzés

Az előrejelzést tekintve aznap záporra, maximum 1-2 gyengébb zivatarra számíthatott az ember arrafelé, hasonlóan országunk ÉK-i csücskéhez. Ám a légkör most úgy gondolta, picit megtréfál minket. (Meglepő is volt ez az esemény, főleg annak tükrében, hogy a 2018-as konvektív szezon elég gyengére sikerült). Nézzük, milyen körülmények is vezethettek tornádóhoz.

Október 2-án egy hidegfront vonult át a Kárpát-medence fölött, ám ezt 3-án egy másodlagos hidegfront követte. Ez utóbbit erőteljes magassági hidegbetörés jellemezte, és leginkább csak a medence északi részeit érintette. A fronthoz kapcsolódó magassági futóáramlás (jet) hatására igencsak megnövekedett a szélnyírás, és átmenetileg kis területen elégséges labilitási energia is fel tudott halmozódni.

Az alábbiakban megvizsgálom, hogy mely tényezők segíthették a szupercella, illetve tornádó kialakulását.

1) Favorizáló tényezők

Az előrejelzett CAPE mezőben lokálisan megjelent egy 300-400 J/kg köruli paca a valóságban is realizálódott szupercella környezetében, bár attól kissé ÉK-re:
 

Az ECMWF CAPE analízise alapján már viszont 500 J/kg körül, vagy picit afelett lehetett a maximális labilitási értek:

A magyarázat erre az lehet, hogy a valóságban magasabb hőmérsékleti értékek fordultak elő a modellben előrejelzetthez képest.

A 0-6 km-es szélnyírást megvizsgálva, az értékek már nem voltak extrém nagyok a cella kialakulásának időpontjában (20-25 m/s), és valószínűleg ezért is tudtak kialakulni életképes (szuper)cellák. Pár órával előtte 40-45 m/s-os értéket is elért a szélnyírás, mikor még a jet tengelye északabbra húzódott.

A jet dél felé húzódásával éles szélsebesség és szélnyirás csökkenés alakult ki. A jet tengelye megfigyelhető az 500 hPa-os örvényesség térképen (GFS) is:

15 UTC-kor a jet bal kilépő zónája helyezkedett Kelet-Szlovákia közelében, ami egy további konvekciót segítő tényező.

A helikalitási viszonyokat tekintve, az 0-3 km-es SRH értéke 150-200 m2/s2 körül alakult.
Inkább északabbra, illetve a hegyek felett voltak kedvezőbbek az értékek, és a déli óráktól kezdve csökkentek (ECMWF analízis):

Az analízis mező körülbelül 50 m2/s2-el többet mutatott, mint az előrejelzés, de a 200-at igy sem érte el a vizsgált érték a cella környékén.

Mindenesetre, az SCP 0.5-1 körül tetőzött a tágabb környezetben, de inkább ez is északabbra, Lengyelország DK-i csücskében.

Az LCL magassága 600-800 m intevallumban volt, ez is inkább kedvezett a tornádó megjelenésének.

2) Semleges tényezők

A nedvesség konvergencia vegyes képet fest, ugyanis ez 12-13 óra között volt határozott az ECMWF szerint, tehát a cella képződesénél picit hamarabb.
A GFS szerint pedig dékeletebbre volt egy markánsabb összeáramlás 12 UTC körül Ukrajnai központtal, majd 15 UTC-re már inkább hazánk felé tette azt.
 

Tehát egyértelműen nem jelenthető ki, hogy ez a tényező segítette a cellaképződést, vagy pedig a modellek nem fogták meg jól az alacsonyszintű áramlást.
Hasonló mondható el a 0-1 km-es SRH-ra: 100 m2/s2 körül volt az értéke, ami nem számított kiugrónak, sőt minimuma volt a cella képződésének környékén az ECM modell szerint (a GFS szerint pedig még ennél is kedvezőtlenebb volt ez a paraméter, és inkább Ukrajna felett volt valamennyire helikálisabb környezet, 50-100-as értékekkel).

A 0-1 km-es szélnyírás 10 m/s körül volt, vagy ez alatt alakult, tehát ez sem volt kiugró.

3) Konklúzió

Összességében, a szupercella kialakulásához szükséges tényezőket lehet látni már a modell előrejelzésekben, de utólagos analízisben még jobban tetten lehet érni. Viszont ez a megállapítás a kialakult tornádóra nem mondható érvényesnek.
Valószínűleg az alacsonyszintű áramlást nem jól fogták meg a modellek, a valóságban helikálisabb áramlás alakulhatott ki, akár délnyugatiba forduló széllel.
További lehetőség, hogy maga a cella beáramlása generálta a helikalitást: a nagy szélsebességek miatt már kis haladási szög-kitérés is tudott generálni magas helikalitást az alsó 3 km-en nézve. Ám ez az alacsonyszintű (0-1 km) helikalitás és szélnyírás hiányát nem magyarázza meg, amelyek a mezociklonális tornádók születésének fontos tényezői a szakirodalom szerint.
A cella a hegység és a sík vidék találkozásánal született, tehát az orografikus tagoltság is beleszólhatott a folyamatokba. A Tátra mögött létrejöhetett egy, az előrejelzettnél picit eltérő pozíciójú és formájú konvergens zóna a hegyek "szélárnyékában".
Véleményem szerint érdemes lenne leszimulálni a hegyek hatását egy nagyfelbontású modellben, hogyan befolyásolja az áramlást alacsony szinten, illetve milyen dinamikai folyamatok eredményezhették a tornádót.

Képek forrása:
Országos Meteorológiai Szolgálat
Viharvadászok Egyesülete (szupercella.hu)

Írta:
Bondor Gyula
Viharvadászok Egyesülete

 

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

Készítette

Viharvadászok Egyesülete

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével. Köszönjük a befogadást!

Támogatás, pályázat