Észak-Amerika két szélén két magassági teknő tartózkodik, melyek lassan helyeződnek tovább. A Sziklás-hegységtől nyugatra húzódó teknő K-DK felé mozdul el a nap folyamán, amelyhez egy poláris jet is társul, míg az Appalache-hegység középpontú párja gyengül, és közben É felé mozog.
A Sziklás-hegység keleti részén, az említett magassági ciklon előterében, a talajmenti ciklon mélyülésével párhuzamosan emelő tényezők lépnek fel, főként Colorado állam középső-keleti részein. Ezen a területen még nem túl labilis a határráteg. Texas és Oklahoma államok felett egy dryline húzódik, amely mentén jelentős labilitás halmozódik fel, és az előbb említett emelő hatások keletre való helyeződésével együtt aktivizálódhat a nap folyamán.
Ezen keskeny sáv mentén ideálisak a feltételek szupercellák létrejöttéhez (1800-3000 J/kg CAPE, 20-35 m/s szélnyírás, jelentős helikalitás).
Mivel a felhőalap magasan várható az éppenhogy elegendő nedvesség mellett, a fő veszélyforrás a szignifikáns jégeső. Tornádó sem zárható ki teljesen, Oklahoma DK-i felén alacsonyabb felhőalapok várhatóak, ami kedvezőbb, viszont ehhez alacsonyabb labilitás társul.
Éjszaka a melegfront mentén (Kansas, D-Nebraska) emelt konvekció is várható, ahol a nagy függőleges hőmérsékleti gradiens segíti a heves jégesők kialakulását.
felhasznált forrás: spc.noaa.gov
