Nem túl jó a nagyváradi viharmániások sorsa. Nem elég, hogy idén eddig zivatar is alig volt, de még az a kevés is precizen elkerülte a várost. A "ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez" elvet követve, kénytelen voltam én a zivatarok elé menni. Ebben remek segitségem lett a nemrég vásárolt használt személygépkocsim!
2016 május 25-én végre elég jó esély nyilt zivatarokra a térségemben. Az egy nappal korábban elvonult magassági hidegörvény (hidegcsepp) mögött elég kedvezőek voltak a feltételek: magas CAPE, elegendő nedvesség, helyi konvergenciák és némi háttéremelés is segitették a konvekciót. Már a kora délutáni órákban is kialakult egy cella Váradtól alig 10 km-re ÉK-re, de arra már nem lett volna lehetőség kimenni a terepre, ezért itthon vártam be. A korábbi cellák szokásos útvonalát követve, ez is mesterien elkerült 3-4 km-re. A belvárosban elég komoly zápor volt, némi jéggel. Hozzám csak a dörgés hangja jutott el...
Ekkor már látszott, hogy a cellák egy észak-déli tengelyen közlekednek, ezért elindultam szembe velük. A terveim szerint Székelyhid (Sacuieni) térségéig mentem volna, de amint elhagytam a Váradtól alig 10 km-re északra levő Bihar községét (Biharia), máris farkasszemet néztem 2 morcos cellával. Gyorsan félreálltam és előkaptam a felszerelést. Elég hangulatos cellák jöttek-mentek. Nem egy Oklahoma, de a miénk! :) Azért Murphy bácsi most is tette a dolgát, mert a két lehetőség közül a rosszabbikat sikerült kivélasztanom. Ha a másik irányba megyek, akkor 1-2 km-re lettem volna a zivatartól, igy kénytelen voltam 8-10 km-ről végignézni, ahogy elhalad mellettem. Cserébe jobb volt a kilátás és néhány lecsapót is sikerült elcsipni:
Az élénk szél miatt nem sokat hallottam a dörgésekből. Közben egy másik cellából korrekt kis zápor kerekedett, sőt rövid ideig jó 1 cm-es jégeső is volt. Zörgött rendesen. A zivatarok miután áthaladtak felettem/elkerültek, megöntözték Nagyváradot is. Ott is volt egy jó adag zápor, meg egy kis szél. Kb. 45 perc videózás után (timelapse alapanyag), elindultam É-ÉK felé. Székelyhidnál eltértem keletnek, Margita irányába. Előttem szép nagy cellák és friss keletkezések voltak. Eredetileg a Szatmárnémeti (Satu Mare) felől közeledő zivatar-rendszert néztem ki, de az útközben bedöglött. Előtte egy új cella pattant ki, amit már láttam magam előtt, de sajnos elég messze, igy mire a közelébe értem, már elég előrehaladott állapotban volt. Ahogy a nap megvilágitotta, fenyegető sötétlila szinben pompázott és néha egy-egy lecsapót is megeresztett a távolban. Még távolabb voltam, amikor megálltam, hogy lekapjam, mert féltem, hogy később már nem lesz rá lehetőség. Ekkor igy nézett ki a cella:
Ekkor továbbmentem, majd Margitát elhagyva, újfent megálltam fotózni. Szép fractusok lógtak a cella beáramlása előtt:
Ekkor ez a cella kb. 25 km-re lehetett tőlem. Dörgéseket nem hallottam belőle. Mindeközben Ny-ÉNy felé a semmiből egy új "gomba" nőtt,
amely nagyon hamar széles üllőt eresztett:
De amilyen hirtelen nőtt, olyan gyorsan ki is purcant ez a cella, ezért folytattam az utamat, de ekkor már délnyugatnak fordultam, Szalárd (Salard), majd vissza Nagyvárad irányába. A nagy vadászat közben elfelejtettem csorrantani, ezért kénytelen voltam újra megállni. És ha már megálltam, akkor miért ne fotózzak? K-DK felé lassán már távolodott az előbbi massziv cella, közben gyengült is:
A másik irányba (ÉNy felé) közben megjelent néhány ártatlan gomolyfelhő:
Amig visszafelé baktattam a kocsihoz, viccesen mondtam magamban, na ebből itt mindjárt nagy zuhé lesz... Persze poénból mondtam, de hamarosan rájöttem, hogy ez nem vicc. Valami motoszkált bennem, hogy nem kell annyira sietni, ezért megint félreálltam és sétáltam egyet. Addigra a korábban ártatlannak hitt gomolyfelhők közelebb értek:
Ekkor már jónak láttam visszafordulni a kocsi felé. Annál is inkább, mert a Cu cong tetején már egyértelmű és folyamatos keletkezés látszott:
Gyorsan előkaptam a felszerelést és videózni kezdtem. Közben csináltam néhány képet is. Nagyon erőteljes konvekció kezdődött! Kevesebb, mint 10 perc alatt, két radarfrissités között, a semmiből egy piros "paca" alakult ki felettem:
Amint megjelentek az első csapadéksávok, megszólalt a cella is. Mivel gyakorlatilag felettem alakult ki ez a cella és látva a robbnásszerű fejlődését, nem mertem kint maradni a mezőn. Mert ilyenkor szoktak jönni a sistergős közeli lecsapók is. Sajnos most elmaradtak ezek a lecsapók, de helyettük pillanatok alatt erős zápor kerekedett. Már azt hittem, hogy eláll, amikor újra rákezdett, de ezúttal újfent 1 cm-es jegekkel sorozott meg. Csak úgy kopogott a kocsi tetején a jég... De a gyors áramlásnak köszönhetően alig 15 perc alatt lefutott rólam ez a zivatar. A villámtevékenység elég gyenge volt, alig volt lecsapó, és azok is tőlem távolabb voltak. Még videóztam, ahogy lassan távolodik a cella. Nagyon szép csapadéksávokat eregetett, öröm volt nézni:
Ezután már nem igazán volt egyéb látvány, ezért hazajöttem. Este azért még volt egy ráadás szivárványom:
Ennyi... Első "vadászatnak" jó volt. Összesen 5 órát voltam terepen, ezalatt 110 km-t furikáztam egy 40 km sugarú körben, ami bagatell az amerikai több száz, sőt ezer km-ekhez képest, de valahol el kell kezdeni... Összeségében sikeresnek mondanám ezt a vadászatot, de azért lehetett volna jobb is. De sebaj, legközelebb remélhetőleg jobb lesz! :)
