2016. 09. 17-én szombaton a szupercella.hu keménymagja ismét összegyűlt, hogy egy brainstorming keretében megbeszélje a 2017-es terveket. A találkozó helyszíne ezúttal Szolnok volt, ahol már a délelőtti óráktól komoly munka kezdődött…
Sok érdekes és izgalmas terv merült fel a jövővel kapcsolatban, amiről a következő hónapokban a nagy közönség is tudomást szerezhet majd. Persze nem lesz még mobil Doppler radarunk, de remélhetőleg a változások sokaknak elnyerik majd a tetszését.
Miután délután három órára átbeszéltük a dolgokat, következhetett a szokásos csapatépítő tréning. Ezúttal a Szolnoki Parkerdőn keresztül a Zagyva hullámterébe vezetett az utunk, ahol mindenki megtalálta a magának megfelelő elfoglaltságot.
Volt, aki egy futkorászó patkány mellett meditált, volt, aki a másikban gyönyörködött, volt, aki szeretteljes simogatással próbált feléleszteni egy évekkel ezelőtt elpusztul fát és akadtak olyanok is, akik pusztán a táj szépségén merengtek el.
Fotó: Jäger Ádám
Fotó: Jäger Ádám
Egy-egy távoli dörgés néha felrázta a fülledt levegőtől bódult csapatot, de tudtuk, hogy ennek a napnak most nem a vadászatról „kell” szólnia…
Egy csoportkép erejéig összehessegettem a srácokat...
...de csak másnap vettem észre, hogy az egyik fotón egy igen különleges jelenséget sikerült elcsípnem. Konkrétan oszlopos tagunk (Dr. HAARP Kálmán) arcán megjelent a doktori disszertációja közben végzett kísérlet eredménye, mely során a BME szélcsatornájában tesztelte egy 10 cm átmérőjű és 160 km/h-s sebességgel száguldó jégszem emberi arcra gyakorolt hatását. Eme visszatérő utóhatások nagyon ritkán jelentkeznek Dr. HAARP-nál, de Gyula és jómagam jelenleg is kutatjuk a jelenség hátterét, amit a következő viharvadász találkozón publikálunk majd.
A természetjárást követően a csapat egy része elindult haza (Adaz, Dr. HAARP, Neofita), de a többiek maradtak és a belvárosban folytatódott az éjszakába nyúló kikapcsolódás.
A híres baglyos fák egyike egy leskelődővel; Fotó: Jäger Ádám
Szolnoki Tiszavirág híd; Fotó: Jäger Ádám
Este nyolcfelé azonban változóban voltak a légköri viszonyok, hiszen Neofita visszatértével ígéretes konvekció indult meg Pesttől délre. A záróréteg beadta a derekát és utat engedett a feláramlásoknak.
Végül Zsoltival nem bírtuk tovább ezt a feszült helyzetet, ezért elkocsikáztunk a fotós cuccokért és elindultunk Zagyvarékas irányába. A telefon folyamatos csörgése közben (a kedves Szolnokon ragadt delegáció) és egy csalánoson átgázolva végül sikerült elcsípni a holdfényben közeledő szupercellát.
Az izolált cellától északra vonuló rendszer egy villanása
A cella végül gyorsan beleolvadt a tőle északra haladó rendszerbe, melynek kifutó frontja aztán visszaterelt minket a városba.
A többiek a Tiszavirág-hídról követték végig az eseményeket…igen jó hangulatban…
Az este ekkor még nem ért véget, de az talán már nem is annyira lényeges… :) Szép, hasznos és egyben eseménydús napot zárt a szupercella.hu csapata. Folytatás Siófokon...
