Hosszas gondolkodás után a pénteki napra hazautaztam Balassagyarmatra, miután kérdőjeles volt, hogy Budapestről is el tudok-e indulni vadászni. A modellek megfelelő feltételeket mutattak zivatarok kialakulására Északon is, így ismerős terepen vehettem üldözőbe a cellákat. Sajnos a döntésem nem volt maximálisan kifizetődő, hiszen a szupercellák az ország délebbi területein pattantak ki, amelyeket megfelelő navigáció és útitárs hiányában nem tudtam egymagam bevállalni. (Ez úton is gratulálok a csapat többi tagjának, elképesztő képeket sikerült készíteniük, tökéletes pozíciókból tudták dokumentálni a szupercellákat!).
Cserhátszentiván. A meglehetősen komoly tempóval robogó cellákat itt sikerült megelőznöm, a dombtetőről pedig gyönyörű kilátás tárult elém (mögém)
Újabb zivatar, amely éppen Herencsényt áztatja. Gyönyörű kontrasztott teremtett a látvány
A pindurit felemás érzelmekkel magam mögött hagyott pénteki nap után elérkezett a szombat, amely egy sekély ciklon tevékenysége miatt, illetve a nedves, labilis légrétegződés következtében továbbra is zivatarok kipattanására alkalmas feltételeket teremtett. A szélnyírási viszonyok azonban továbbra is inkább mono-, illetve gyenge szerveződésű multicellás zivatarok kialakulását tették lehetővé Nógrád megyében.
Immáron az Ipoly parton, nyugatra gombafelhő...
...keletre peremfelhő. Az ember nem is tudta merre nézzen, talán egy kaméleonnak könnyebb lett volna.. :)
Amikor már azt hittem, hogy véget ért a nap, éppenhogy csak kitekintettem a szobám ablakából és ez a fantasztikus struktúrával megáldott zivatar fogadott. Ritkán láttam ennyire fotogén felépítést monocellás zivatartól. Ez a látvány felért számomra egy szupercella látványával is:
Szlovákia felől érkező extrém fotogén cella
Bár a modellek szépen adták a paramétereket, az elhalasztott szupercellák miatt kicsit csalódott vagyok, de szerencsére a légkör megajándékozott a szombati nappal is, így összességében elégedetten zárhatom az elmúlt két napot és ez által irományomat is. Köszönöm, hogy végigolvastad! :)