Bár a tél február végén belehúzott, és márciusban is csak lassan tágított, ez a hónap azért meghozta az első konvektív eseményeket is. Egyházasrádócon már a február végi és a március közepi téli intermezzo között megvolt az első zivatar 14-én, majd a hónap legvégén Budapesten is akadt konvektív látnivaló.
Az első otthoni zivatart sajnos csak az Időkép körmendi webkameráján követhettem végig, mert akkor épp Budapesten voltam. Két nappal korábban azonban jómagam is végignézhettem, amint az olvadozó hófoltok "felett" a távolban (Sopron környékén) egy szép Cb-sor alakult ki, így az első zivatarfelhők látványáról nem maradtam le.
A 12-ei konvekció:
A 14-ei zivatar:
A hónap közepi havas, hűvös időt követően március végére ismét enyhébb és labilisabb légtömeg ért el bennünket. Ez 30-án érkezett meg, bár ekkor még inkább csak a magasban. Ennek köszönhetően késő délután és este szép Ac castellanus mezők vonulgattak Budapest környékén, északkeleten és Szlovákiában pedig záporok, zivatarok is kialakultak belőlük. Mivel a szélnyírás már ekkor is magas volt, feltehetőleg egy-két szupercella is előfordulhatott, amit a ferihegyi észlelő műszakom közben a radarra rá-rápillantva is sejtettem. Közben azonban az eget is néztem, és kora este a város felé volt szerencsém megfigyelni egy mini NP szupercellácskát is. A gyors mozgása és a sötétedés miatt csak kb. 20 percig tudtam követni (és az utóbbi tényező a fotózást is jócskán nehezítette már), de addig végig határozott, megdőlt feláramlási tornyocskája volt, és 7 óra után egy időre aranyos kis lencseszerű feláramlási alapot is kialakított. A cellából sem a saját megfigyelésem, sem a radarképek alapján nem hullott csapadék, ezért az NP jelző az LP helyett.
31-e előzőleg ígéretesnek tűnt a középső országrészre, így még Budapesten maradtam, bár sejthető volt, hogy a napközbeni csapadéktömbök beleszólnak majd a dolgokba. Ez végül így is történt, ezért Budapest déli részén nem hallhattam meg az idei első dörgésimet, igaz nem sokon múlt, mert a várostól északra és keletre már előfordultak zivatarok. Látvány szempontjából viszont nem volt rossz a nap, így nem bántam meg, hogy a városban maradtam, hiszen otthon még ennyi sem volt.
Elsőként egy záporos csapadéksáv érkezett 4 óra körül, szép emeletes (középszintű) peremfelhővel. A gyors áramlás miatt pikk-pakk fölénk ért, és visszafelé meg is áztatott a rendszer.
Ezt 6 óra után egy újabb követte, igaz ez már egyre inkább kifutófelhő jellegű lett, mivel határozottabb csapadék csak tűlünk észara volt mögötte (később pedig szét is esett az egész). Szezonkezdésnek tökéletes volt ez a hónap, talán a folytatás is ilyen szép lesz majd.
