Zivipötty blogja

Füzéri szupercellafüzér, avagy viharvadászat a szlovák-magyar határon

2019. július 2-án egy hidegfront érte el hazánkat. Ennek előterében labilis, de viszonylag száraz légtömeg helyezkedett el felettünk, ráadásul a front a legalsóbb szinteken már előző éjszaka kifutott, így viszonylag mérsékelt konvektív események voltak várhatóak, és azok is csak az északkeleti és délnyugati megyékbe.

(Hibrid?) szupercella és egyéb konvektív nyalánkságok

A június első felében jellemző meleg és többnyire száraz időt követően a hónap közepétől néhány napra mozgalmasabb, zivataros időjárás köszöntött be. Ennek legérdekesebb momentuma számomra az időszak utolsó napján, június 23-án volt, amikor Ferihegyen észlelői szolgálatom közben egy (hibrid?) szupercellás zivatart követhettem végig. A légköri helyzetet ekkor egy tőlünk délre elhelyezkedő hidegörvény alakította, melynek áramlási rendszerében délkelet felől nedves, labilis légtömeg áramlott az országba.

Rögtönzött konvektív vonatozás meglepetés szupercellával

2019. május 3-án egy hidegfront érte el az országot, mely mentén esély nyílt zivatarok kialakulására. A modellek főként a déli országrészt preferálták, és délelőtt hamar kiderült, hogy Budapesten vagy annak közvetlen közelében valóban nincs esély érdemi konvekcióra, a frontális konvergencia mentén azonban előbb Vas és Zala megyében, majd a Balaton környékén egyre több zápor, zivatar pattant ki. Bár a modellek előzetesen csak 10 m/s körüli nyírást vártak, amikor dél körül nézegettem a konvektív analízist, azon 15 m/s körüli értékek is voltak a déli országrészben, miközben a felhasználható konvektív energia elérte az  500-1000 J/kg-ot. Mivel áprilisban lemaradtam mind az otthoni, mint a budapesti zivatarokról, így március 9-e óta nem éltem át egyet sem, ráadásul Egyházasrádócon késő délelőtt egy intenzív zivatar vonult át mindössze egy nappal azt köveően, hogy közel egy hétnyi otthoni pihenést követően vissza kellett jönnöm Bdapestre, úgy döntöttem, ez így már nem mehet tovább, és levonatozok délre. A gyors és könnyű elérhetőség miatt a Ferihegyen átmenő szegedi vonalra és gyorsvonatra esett a választás, azon belül pedig Kiskunfélegyházára. Az út végül felemásra sikeredett, mivel zivatart ezúttal sem sikerült átélnem, ugyanakkor a jó időzítésnek hála lávány azért akadt, és a városban egy jó kis zápor is elkapott, előtte pedig Kecskemétnél végignézhettem egy szupercella legyengülését.

Itt van az ősz, itt van újra: szupercella, tuba és zivatardömping Ferihegyen

A sok, de többnyire csak egy- vagy multicellás zivatarral tarkított nyár után szeptember eleje valódi csemegét hozott a viharvadászoknak. Ekkor ugyanis nyugat felől egy lassú mozgású magassági hidegörvény közelítette meg, majd érte el az országot, mely kedvező feltételeket teremtett kiterjedt zivatarok, zivatarrendszerek létrejöttéhez. Emellett szeptember első két napján nagyobb mértékű szélnyírást is előidézett, így hosszú idő után reális esély nyílt szupercellákra. Az események java a Dunántúlra és a középső országrészre volt várható, és ez realizálódott is. Ott az egymást követő zivatarrendszerek által érintett területeken helyenként a 100 mm-t is meghaladta a 4 nap alatt lehulló csapadékösszeg.

Zivatarok nyomában Vas megyében és Budapesten (2018.08.10. és 14.)

A július 14-ei szerencsés szupercellás szombat után a légkör gyorsan visszaállt a nyáron már megszokott sekély ciklonos kerékvágásba. Így augusztus 10-éig és 14-éig kellett várni, hogy két gyenge hidegfront felborzolja kissé a kedélyeket, és ismét esélyt teremtsen érdemlegesebb (nem egy helyben toporgó, egycellás) konvekcióra is. Olyan szempontból ezúttal is szerencsém volt, hogy mindkét hidegfront egy-egy szabadnapomon érkezett, ugyanakkor a műsor azért hagyott némi kívánnivalót maga után.

Szezonnyitány Budapesten mini szupercellával és peremfelhővel

Bár a tél február végén belehúzott, és márciusban is csak lassan tágított, ez a hónap azért meghozta az első konvektív eseményeket is. Egyházasrádócon már a február végi és a március közepi téli intermezzo között megvolt az első zivatar 14-én, majd a hónap legvégén Budapesten is akadt konvektív látnivaló.

A '17-es 20-as

Elérkezett az idő, hogy a korábban ígértek szerint elkészítsem a 2017-es év összegzését szupercellák tekintetében. 2016. után ezúttal is igencsak aktív szezonunk volt nyugaton, összesen 20 db szupercellát sikerült megszámlálnom Egyházasrádóc-Szombathely szűkebb térségében.

Őszi konvektív helyzetek a nyugati végeken

Ahogy azt augusztus végén írtam, szeptembertől a budapesti munkába állásom (és természetesen az ezzel járó költözés) miatt már kevesebb lehetőségem volt a konvektív események megfigyelésére otthon. Viszont úgy tűnt, hogy a légkör is idomult ehhez, mivel az augusztus 27-ei szupercellás akciót követően már nem is történtek nálunk kiemelkedő dolgok (szupercella vagy komolyabb zivatar).

Ophelia: egy 3-as kategóriájú hurrikán Európa közelében

Szokták mondani, hogy a Brit-szigeteken mindenki az időjárásról beszél, 2017 októberének közepén azonban mindenki a Brit-szigetek időjárásáról beszélt. Nem mindennapi jelenséget éltek át ugyanis a szigetországok, illetve leginkább Írország lakói: egy korábbi hurrikán haladt át felettük, még hurrikán erejű, 120 km/h-t meghaladó szélviharral (és ez alatt nem a széllökéseket, hanem az átlagos szélsebességet kell érteni!). Ez ugyan önmagában még nem lenne rendkívüli, hiszen történt már hasonló korábban is, a téli viharciklonok pedig szintén produkálnak hasonló szélsebességeket. A szóban forgó hurrikán, Ophelia azonban szokatlanul keletre alakult ki és erősödött meg, az Azori-szigetek közelében 14-én elérte a 3-as kategóriát is. Ennyire keletre előforduló, legalább 3-as erősségű ciklont a műholdas megfigyelések kezdete óta még nem tapasztaltak az Atlanti-óceánon. Ophelia ráadásképp egy szokatlan légkör(optika)i jelenséget is okozott. Hogy mi volt ez, és hogyan zajlott le a hurrikán életútja a kialakulástól Írországig? Alább kiderül!

Harvey, Irma, Maria és a többiek: aktív periódus a 2017-es atlanti hurrikánszezonban

Úgy tűnik, hogy az atlanti hurrikánszezonok ismét éledezőben vannak a 2010-es évek elején jellemző pangás után, amikor még hurrikánok is csak elvétve alakultak ki, erősebb példányok pedig alig-alig akadtak. Már a 2016-os szezon is hozott egy csúcskategóriás, 5-ös ciklont (Matthew), idén pedig ismét sor került erre, ráadásul duplán, Irma és Maria révén. Mellettük pedig még több másik hurrikán is borzolta a kedélyeket. Arra, hogy ez egy erősebb szezon lehet, már az indulásakor voltak előjelek. A korai időszakban, júniusban és júliusban is meglehetősen fejlettek voltak már ugyanis az óceánt Afrika felől átszelő zivatarrendszerek (úgynevezett trópusi hullámok), és ezekből 2 trópusi vihar és 1 trópusi depresszió is kifejlődött ezekben a hónapokban. Igaz ezek a Karib-tengeren meglévő nyírással még nem bírtak, így gyengék maradtak és gyorsan szét is estek. Az augusztus első fele viszont már két hurrikánt is hozott (Franklin, Gert).

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat