Eddig a szezon nem kényeztetett el minket dél-dunántúli viharvadászokat. Jóformán értékelhető látvánnyal érkező zivatar sem volt még idén errefelé. Május 31-én aztán végre alkalmam nyilt az idei első komolyabb vadászatára. Kislányommal voltam délelőtt a korházban (kezét törte), így csak 13:30 magasságában tudtam a radarra pillantani. Rögtön kiszurtam, hogy a dny-i határ felé pár erősebbnek kinéző zivatar közeledik. Uccu, autóba pattantam és már robogtam is le Barcs felé. Barcsra előtt már látszódott a kiterebélyesedő üllő, ami már ekkor pompás mammákat növesztett, utalva a magas labillitásra. Barcsra érve ránézve a radarra úgy ítéltem meg, hogy kicsit még délebbre kell mennem, ha szebb dolgokat szeretnék látni, így Verőce felé robogtam továáb. Verőcére érve kerestem egy dny felé nyiló tisztást, ahol majd dokumentálhatom az esetleges cellát/cellákat. A radarra pillantva örömmel nyugtáztam magamban, hogy a legerősebb szupercella pont Verőcét vette célba. Ekkor Így nézett ki a kilátás dny felé:
Pompás mammákat növesztett.
Egyre közelebb ért és egyre látványosabb lett, végül teljes pompájával megmutatta magát, gyönyörű HP szupercelláva fejlődött a szemem láttára!
Egy tubát is növesztett.
Itt már jobbnak láttam szélseseben távozni, bemenekültem egy benzinkút alá és ott vártam ki a szupercella áthaladását. Masszív felhőszakadás, szélvihar volt benne, érdekes módon jeget nem tapasztaltam. A környéket teljesen elöntötte a víz, alig lehetett autóval haladni. Amint elvonult a szupercella elindultam haza, útközben is láttam a már gyengülőfélben lévő szupercellát, ami Pécs felé robogott tovább.
Time lapse az érkezéséről!
Gyönyörű szupercellát sikerült elcsípni tehát Horvátországban, reméljük a folytatás is hasonlóan fog alakulni!
