2021. augusztus 10-én és 11-én egy gyenge hidegfront hatására nyugaton (valamint az utóbbi napon északkeleten is) esély nyílt szupercellák kialakulására, noha az első napon az erős középszintű kiszáradás, a másodikon pedig a már csökkenő nyírás tette kérdésessé a helyzetet. Viszont mivel mindkét nap szabad voltam, úgy döntöttem, hazautazok, lesz ami lesz.
10-én délután indultam Budapestről, és út közben, fél 5 után Soprontól nem mssze nyugat-északnyugatra már kipattant egy erősebb zápor, ami átmenetileg szupercellás jegyeket mutatott. Ezért Csornánál útirányt változtattam, és Sopront vettem célba, de mire odaértem, a góc feloszlott. De már ekkor is látszott, hogy mögötte kissé távolabb erős gomolyfelhő-képződés zajllik, amiből negyed 6 körül végül újabb zápor jött létre északnyugat felé. Ez a góc már hosszabb ideig, egészen fél 8-ig életben maradt, és határozottan LP szupercellás jelleget vett fel. Viszont az erős nyírással és a középszintű kiszáradással küzdve végig megmaradt zápornak. Időnként ugyan megpróbált alacsony tetejű üllőt növeszteni, de azt rendre gyorsan elsodorta az áramlás kelet felé, így inkább csak mini-szupercellának lehetett mondani. Ahogy az alábbi képeken is látható, olykor még csapadékot sem, vagy csak alig láthatóan produkált, ugyanakkor a határozott csapadékmentes feláramlási alapja és az abból kiinduló, megdőlő feláramlási torony mindvégig megvolt.
A harmadik kép feliratozva, az LP szupercella "alkotóelemeivel":
Gyorsított videón a cella pöfékelése:
11-én már 2 óra után kialakultak az első záporok Vas megye északi részén, és az egyik, Egyházasrásóctól északkeletre elvonuló góc a radaton időszakosan szupercellás jelleget mutatott, élőben viszont nem volt egyértelmű, hogy az lett volna. A modellek és az analízis alapján a szélnyírás ekkor 12-13 m/s körüli volt a térségben, így valószínű, hogy inkább multicellás góc lehetett.
3 óra után az Alpok keleti része felett egy erősebb cella pattant ki, mely délkelet felé mozogva gyorsan zivatarrá fejlődött. A góc fél 4 körül szupercellává alakult, ketté is vált, és ezután a jobbra kanyarodó, ciklonális tagja megerősödött. Mivel látszott, hogy a kitéréssel Egyházasrádóctól nyuagtra fog elvonulni a szupercella, ezért úgy döntöttam, hogy vonattal elé megyek. Háromnegyed 5 után jött legközelebb vonat, előtte még megörökítettem a közeledő gócot otthonról, ami ekkor még inkább klasszikus jellegűnek tűnt.
Út közben a hátoldali leáramlás elkeztett megerősödni, és ezzel együtt átmenetileg látványosabb falfelhőt növesztett a cella, melyhez egy farokfelhő is kapcsolódott.
Horvátnádalján szálltam le a vonatról pár perccel 5 óra után, de már csak arra maradt időm, hogy egy-két gyors panorámaképet készítsek a celláról, melynek hátoldali leáramlása ekkorra már megerősödött, így HP jellegűvé vált a góc. A leáramlás időközben egyre jobban alávágta a falfelhőt, így az rövidesen fel is oszlott.
A szupercella viharos széllökésekkel érkezett, ami porviharokat okozott. Az épülő M80-as út mögül egy határozottabb és viszonylag magasra felnyúló, gustnado-szerű örvény is előbukkant, de mire le tudtam kapni, már kezdett szétoszlani.
Rövidesen megérkezett a csapadék is, mely intenzív, a széllel többször légzuhatagos jellegű volt. Eleinte csak záporeső hullott, de később ebbe már jég is vegyült, borsó (0,5-1,5 cm közötti) méretben.
Az intenzív csapadék és a jégeső (az itt is bemutatott fotókkal együtt) megtekinthető ebben a videóban:
A cella mögött hamar, még a csapadék vége előtt kisütött a nap, ennek pedig szivárvány lett az eredménye, ami eleinte meglehetősen közelinek látszott (a képen a sínek előtt is látható az íve).
Távolodva már láthatóan gyengülni kezdett a szupercella, de egy ideig még megfigyelhetőek voltak a szárnyfelhőtornyok. Zala megyében viszont a szárazabb légkörben rövidesen fel is oszlott a góc.
