ECSS-2013. ami kimaradt

A konferencia második felének beszámolójával maradtam adós (szerda délutántól péntekig). A számomra, illetve feltételezhetően az olvasóközönség érdekesebb témákról fogok csak a következőkben megemlékezni. Az előrejelzők munkájával, munkaszervezésükhöz szorosabban kacsolódó előadásokat emelném ki, főként az amerikai SPC részéről. A veszélyes konvektív viharok előrejelzése tükrében Doswell filozófikusabb és egyben kritikus gondolatmenete az amerikai és az európai rendszer összehasonlítása körül mindenképp figyelmet érdemelt. Említésre méltó újszerű feldolgozások is akadtak mediterrán "hurrikán" (medicane) és polaris ciklonok (polar low) klimatológiája ügyében. A zivatarok automatizáltabb előrejelzését segítő, modellek utófeldolgozásán, illetve nowcasting információkon alapuló módszerek terén a "részeg" logika (fuzzy logic), mint matematikai eszköz alkalmazása úgy tűnik egyre divatosabb. A pénteki utolsó előadások közül leginkább ezek voltak számomra elgondolkodtatóak. A beszámolóban nem időrendi sorrendben megyek, hanem inkább az egymáshoz kapcsolódó témák szerint, illetve időnként kicsit el is kalandozok az adott ügy kapcsán a konferenciától. Egy tegnapi hír szerint, ha minden igaz a konferencia honlapján elérhetők lesznek hamarosan videó formában a felvett előadások, így ezt a kis beszámolót a részletek elhagyásával kedvcsinálónak is szánom. (Bár nem biztos, hogy mindegyik előadó hozzá fog ehhez járulni.)

Doswell sarkos kritikája Európáról, semmi se jó...

Doswell tartotta a társadalmi hatások, "public weather understanding" szekció elején az ún. "keynote talk"-ot, ami az adott témáról egy átfogóbb, gondolatébresztő előadás szokott lenni. Az ECSS-en az előadások kérdésekel együtt 15 percre, de ezek a bevezető prezentációk 30 percre voltak szabva. A fönti képbe beraktam az első dia fényképét. Mindjárt ezen az első dián megadja a kezdő lökést, mint alapposztulátumot /Basics :)/, melynek lényege: Európában semmi sem működik. Mondanivalójának vezérfonalait és még néhány érdekességet az alábbiakban foglalnám össze:

- Az a legenda nem igaz, miszerint Európában ne fordulnának elő erősebb tornádók. Példaként említett a történelemből eseményeket, ahol több száz emeber halálát okozta tornádó. Egy becslés szerint Európában a felderített tornádók száma az USÁ-hoz képest kb. harmada, ami nem kevés, de ami még lényegesebb (és számomra meglepő állítás), hogy az intenzitás szerinti eloszlás sem mutat lényeges eltérést. Tehát jócskán akadhat Európában is durvább erőségű (F4/F5) tornádó.
- Polgári védelemmel szorosabb együttműködés és információcsere szükséges. Hasonló kontextusban a viharvadászok szervezettebb keretek közötti működését is említi.
- Hiányzik az az infrastruktúra, ami igazán hasznossá tehetné a nagyközönség számára a lokális viharokra vonatkozó veszélyjelzéseket.
- A 20. század elején még élen járt Európa a konvektív viharok kutatásában. A lehetőségekhez képest azonban mára nagy a lemaradás. Nagyon hiányzik a megfelelő részletességű és hosszabb időtávot lefogó valamiféle egységes archívum a veszélyes konvektív eseményekről, ami jó alapot képezhetne a feldolgozásokhoz. 
- Erősebb konvektív viharok viszonylag ritkán fordulnak elő Európa egy-egy kisebb régióján, országán belül. Az előrejelző központok ennél fogva törvényszerűen nem rendelkeznek kellő tapasztalattal az ilyen jelenségek sajátosságai, előrejelzési vonatkozásaival kapcsolatban. Míg egy átlag európai előrejelző nagyságrendileg kb. évi 10 eseménnyel találkozhat a napi rutinmunkája során, az amerikai SPC központban az év kb. minden második napján valahol az USA területén követni kell egy komolyabb konvektív rendszert. Doswell véleménye szerint szükség lenne egy nemzeti meteorológiai szolgálatok által támogatott, SPC-hez hasonló központra, ami az Európa területén várható viharokat egységes szemléletben kezeli, követi és produktumaival támogatja, erősíti a kisebb központok veszélyjelzéseit. /Megjegyzés: Az ESTOFEX, mint tudjuk gyakorlatilag ilyesmi irányban tevékenykedik egyébként, ezt a Doswell is elismerően említette. A témára még visszatérek a beszámoló végén./
- Volt még náhány gondolata az emberi kockázatvállalás pszihológiája kapcsán. Egy érdekesebb becslést mutatott erre a kérdésre: Hány évig élhetsz (átlagosan) anélkül Oklahomában, hogy egy tornádóval találkoznál "testközelben"? Az előadásban szereplő választ majd megadom, ha valaki megkérdezi, vagy meghallgathatjátok a felvett előadásban, ha felrakják.

Storm Prediction Center bemutatása, jövőképe.
John Hart

Ha már szó volt az SPC-ről Doswell előadása kapcsán, akkor a SPC egyik munkatársa előadásából szemezgetnék. 


SPC előrejelző munkakörnyezete. A munkakör igen nívósnak számít a NWS-en belül, általában a több mint 10 éves tapasztalattal kerülhetnek ide az előrejelzők. Nem ők adják a tornádó riasztásokat. Feladatuk a kisebb központok támogatása, segítése főként az egész USA területére szóló előrejelzésekkel (outlook, mesoscale discussions). Négy előrejelző dolgozik egyszerre: van egy vezető, két mesoscale diszkussziókat író és a naponkénti bontásban kitekintéseket felvázoló munkakör. http://www.spc.noaa.gov/products/ (A képből és a feliratokból sejthető, hogy náhány vizualizációs produktum csak heterogén módon érhető el. Az előadás végén szerepelt a "wish list"-jükben, hogy a megjelenítő rendszerük lehetne jobb, illetve kiemelte ezzel párhuzamban, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni a előrejelző kívánalmainak testre szabott hatékony megjelenítést.)

Bár egy másik előadásban volt. Szimulátort is alkalmaznak az előrejelzők tréningjére, munkafolyamatainak felmérésére. Az esmény közben minden naplózásra kerül, még videó is készül az illető személyről és munkaasztaláról a szimuláció közben.


Szimuláció naplózása. Az előrejelző feljesgyzéseket készít, hogy mik keltik fel a figyelmét és mit miért vagy épp miért nem tesz. 

A témához kapcsolódik: Az Eumetcal flash alapú szimulátorprogramja is szóba került az egyik előadáson. Az alkalmazására sajnos még csak 1-2 példa akadt. A szoftver viszonylag rugalmas. Az előre kimentett képeket időbélyeggel ellátva teszi elérhetővé a felhasználó számára. Az idő múlásának gyorsasága opcionálisan változtatható. Általában nincs szükség a gyakorlat teljes ideje alatt, hogy valós időben teljen a szimuláció óra. Ezzel az eszközzel több eseményt is részben úgy lehet átélni, mintha operatív munkában lenne a résztvevő.


Szimulátor. (Flash alapú holland fejlesztés az Eumetcal tagországok közös használatára.)


Az SPC előadás végén címszavakban azok a témák, melyek határmesgyét képeznek a operatív gyakorlatban alkalmazható tudásban. (bár nem tudom pontosan, hogy hogy kellene ezt a bizonyos "forecast fringe" kifejezést fodítani, értelmezni). A fönti fogalmak közül egyet-kettőt még csak nem is hallottam, úgyhogy azokra én is most fogok ráguglizni. :)


Az SPC-ből jött kolléga előadásának konklúziója. Megjegyzés: Jó látni, hogy a szakmánk fellegvárában is úgy gondolják, hogy az emberi munkaerőnek  mindig meg lesz a létjogosultsága nemcsak a NWP modellek fejlesztésében, hanem azok napi alkalmazásában is. Ez viszont csak akkor igaz ebben a formában, ha az előrejelzők szakmai ismerte, munkafolyamata folyamatosan adaptálódik az új lehetőségekhez. Az új lehetőségek jobb kiaknázása, a fejlesztések irányának meghatározása a légkör viselkedését napi szinten figyelő előrejelző társadalmon, az ő viszajelzéseiken is múlik. A fejlődéssel mindig más-más feladatkört lehet a számítógépekre, automatizálásra bízni és ezzel párhuzamosan az emberi munkaerőt - a korábbi terhektől, esetleges technikai favágómunkáktól megszabadítva - még inkább szakmai kihívást jelentő munkafolyamatokra lehet átállítani.

NWP húzóágazat:
Vihar skálára lemenő nem-hidrosztatikus EPS modellfejlesztés:

Lassan közeledik az az idő amikor több tagú, nagyon finom felbontású nem-hidrosztatikus modelleken fog alapulni a nowcasting. A kísérletek már folynak. A távérzékelési adatok és minden egyéb elérhető információ alapján igyekeznek pontosan belőni a zivatarcellák helyét, karakterisztikáit és a környezeti légkör tulajdonságait. Jelenleg ha jól értem abban a rendszerben ami már félig-meddig operatív, a zivatarcellák 1 órás előrejelzésének szórása 30 km körül van. 


A legkorszerűbb modellezésen alapuló technikával is lényegesen más pályát írhatnak le zivatarcellák már 1 órával a modell indítása után.

5 év múlva tervezik az 1 km-es felbontást, amivel már a tornádó kialakulásához szorosan kapcsolódó az alacsony szintű mezociklont is kezelni lehet.

Látni kell azonban, hogy akármit is csinál az ember fia, a környzet feltérképezése (pontos hőmérsékleti, nedvesség, szél rétegződés és egyebek) ígyis-úgyis elég nagy hibákkal lesz terhelt, ahhoz képest, hogy mekkora apparátussal esünk neki a problémának. Itt a példa a probléma szemléltetésének az analizisben kicsit megperturbált felszállások közül az egyikben 800, a másikban 2500 a CAPE ugyanabban a rácspontban. Ilyen esetben a brutális szuperszámítógépek által végzett számítások jó része biztosan nem a valóságról szól. 

Mediterrán hurrikánok és polar low klimatológia:


Trópusi depressziónak, viharnak és hurrikánnak megfelelő kategóriájú medicane a Földközi tenger térségében. Hurrikánból négyet lehetett analizálni 1982-től 2006-ig. 


1964-ben volt legkevesebb, 1981-ben legtöbb polar low. Aki jártas hemiszférikus, makrocirkulációs áramlási rendszerekben, távkacsolatokban, NAO, AMO és hasonlókban, az biztosan rájön, hogy mi is lehet itt az összefüggés. Bár a következő dia is segít ebben. 


Végre valami veszélyes jelenség, mely előfordulása bizonyítottan csökkenni fog globális felmelegedés esetén.

Még a fuzzy logikás előrejelzésekről értekezni szeretnék....

Zárószavak:
...majd még írok ide pár záró, összefoglaló gondolatot az 5 napról és a meglátásaimról ... de most ezt közzéteszem, biztos ami biztos. holnap este kipótolom :)

pár lazítós kép így témán kívül:


Kénylemes dolgom volt, mert mivel nem adtam elő, nyugodtan láblógatva hallgattam végig az 1 hét előadásait. (Igaz volt egy poszterünk, amit én vittem ki. Ebben társszerő voltam Kohlmann Márk, Csirmaz Kálmán, Mona Tamással együtt. Alapvetően a Márk munkáját volt hivatott bemutatni. Elvileg egyébként feltöltésre kerülhetnek a poszterek is a konferencia honlapra.)

1-2 kép a városról:


Ez egy részlete annak a tempomnak, ami annak a félszigetnek a sarkában volt, ami a konferencia helyszínének is helyet adott. Nem tudom mi a neve. :)


Utcás életkép.


A város legjellegzetesebb épülete. 


Még jóval a naplemente előtt, ottani idő szerint este 9-kor. 

 

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

1139 Budapest, Fiastyúk utca 57. 3/3

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat