2022. május 24-én és 25-én északnyugat felől egy hullámzó front közelítette meg, majd érte el az országot. A fronthoz kapcsolódóan a magasban egyre erőteljesebbé vált a délnyugatias áramlás, így mindkét napon elégséges szélnyírás volt szupercellák kialakulásához is. Mivel ezúttal épp nem voltam beosztva a két napon, végre otthon (Egyházasrádócon és térségében) követhettem a történéseket. Itt főként az első nap volt ígéretes, de még 25-én is számítani lehetett nyugatról besodródó zivatarokra, esetleg szupercellákra - bár látszott, hogy aznap már nem nálunk, hanem a Dél-Dunántúlon várható a nagyobb "műsor", ahogy ez végül történt is.
24-én a front előterében még meleg idő volt, a csúcshőmérséklet elérte a 26 fokot. Az Alpoktól délre egy ciklonális mező alakult ki a frontrendszer előoldalán, mely egyrészt hozzájárult annak hullámvetéséhez, másrészt ennek is köszönhetően alacsonyabb szinteken keleties áramlás alakult ki a térségünkben, ami fokozta a helikalitást, így látványos struktúrájú szupercellákban reménykedhettem. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az első gócok az Alpok keleti tagjai felett alakultak ki, és az első erősebb, szupercellás góc 4 óra körül elérte Sopront is, nem sokkal később viszont a még száraz levegőnek köszönhetően gyorsan legyengült. Ennek kifutófrontja azonban erősebb konvergenciát hozott létre, ami lassanként délebbre tolódott, így 5-6 óra között már a Kőszegi-hegység térségében pattantak ki újabb zivatarok. Ezek közül az egyik Szombathelytől északnyugatra szintén szupercellává alakult és megerősödött, mögötte (nyugatabbra) pedig egy másik góc kezdte bontogatni szárnyait, ezért fél 7-kor bementem vonattal a jól ismert megfigyelőhelyemre, a város déli határánál lévő szőlősi megállóba. Mikor elindultam otthonról, már jól látszott nyugatra a hátrébb lévő cella terebélyesedő üllője, előtte - a képen jobbra - pedig az előtte lévő szupercella feláramlási tornya is megfigyelhető volt.
Pontosabban ez egy frissen létrejött kisebb, de szintén "bepörgő" gócé volt, de ez hamar összeolvadt a Kőszegi-hegység felől érkező erősebb szupercellával, ami végül egy nagy HP monstrummá nőtte ki magát. Nem is kellett sokat várnom Szombathelyen, és egyre jobban kibontakozott a nagy, réteges tányérja, és bár nem voltam teljesen ideális szögben (szemben vele), így is fergeteges látványt nyújtott.
Eddigre már Kiss Kevin és Vityi Nándor is erre a térségre értek, akik korábban Sopron és Burgenland térségében kezdték a vadászatot, és Kevin bele is került a vihar magjába Gencsapátinál, ahol diónyi jég hullott belőle. Szombathely déli részét szerencsére teljesen elkerülte a csapadék, így békésen követhettem végig, amint a cella elhúzódik tőlem északra, északkeletre.
Rövidesen azonban 180°-os fordulatot vett a figyelmem, hiszen nyugat felől közeledett a már említett második szupercella, mely szintén igen impozáns struktúrával tűnt elő a homályból. Mindeközben pedig szinte folyamatossá váló villogás lett az üllőjéből, egymásba érő dörgésekkel.
Mivel a megállóban korlátozottak a fedezékbe húzódási lehetőségek, fájó szívvel ugyan, de eljöttem a cella érkezése előtt a 8 óra utáni vonattal, mivel a következőre már odeért volna a felhőszakadás és a jég. A vonatból Balogunyomnál azért még próbáltam fotózni (ha csak 5 percet késett volna a vonat...), igaz, a sötétedés, a fényszűrő fóliás ablak és az azon tükröződő lámpák nem voltak segítségemre, de a körülményekhez képest azért elfogadtahóak lettek a képek - némi lámpafény-eltávolítás után. :D
Itthon még gyorsan felszaladtam a falu északi határában lévő dombra, de ekkor már csak a hátoldali leáramlás peremfelhőjét tudtam "meglőni".
Nyugat felől viszont érkezett egy újabb, igaz, már messze nem annyira látványos, sokkal inkább beágyazott szupercella, hosszan elnyúló peremfelhővel. Mivel továbbra is inkább csak az üllőben villámlott, állvány híján itt sem volt egyszerű fotózni, de azért próbáltam kitartani amíg csak lehetett, nem sokkal az indulásom után már kezdett is cseperegni az eső.
Hazáig még megúsztam viszonylag szárazon, 9 óra után viszont telibe kapott minket a szupercella, felhőszakadás-szerű intenzitással és jégesővel. Szerencsére a legnagyobb jégszemek mérete nálunk már csak 1-1,5 cm volt, így érdemi kárt nem okoztak.
25-én a talaj közelében már reggelre északkeletire fordult a szél, de maga a front csak később, délután érkezett meg. A front előtt nálunk már csak mérsékelten labilizálódott a légkör, de az Alpok délkeleti előterében, a Grazi-medencében még nagyobb instabilitás halmozódott fel. A front mentén az Alpok felett ezúttal egy vonalba rendeződött zivatartömb jött létre 2 óra körül, ami kelet felé mozgott. Időközben azonban a front is megérkezett észak felől, és az élénk, hűvösebb északi szélbe belefutva a rendszer északi része - egy abból kiváló, szupercellás góc kivételével - fokozatosan legyengült, amikor kiért a hegyek "szélárnyékából". A rendszer déli oldalán Graztól nyugatra egy erősebb szupercella alakult ki, illetve ettől északra is létrejött egy. Ezeket megcélozva ezúttal Körmendre mentem, ahonnan fél 5 után már jól látszott a távolban a két góc - az előtérben jobbra az északabbi, a háttérben balra a délebbi.
Ahogy beértek a szeles zónába, mindkettő délkeletre fordult, de a délebbi góc még sokáig erős maradt, és az Őrségben 4-5 cm körüli átmérőjű jegek is hullottak belőle. A másik cella már jobban küszködött a széllel, a falfelhő és a feláramlási alap gyorsan szétforgácsolódott, de időszakosan még próbálkozott visszaképződni.
A cella végül rövid, de intenzív csapadékkal vonult át, jégeső ebből (ott) nem hullott.
Ezt követően még további záporok érkeztek délnyugat felől, időnként néhány dörgéssel, naplementekor pedig látványos fényekkel, szivárvánnyal, mammákkal. A két napon összesen 34,5 mm csapadék hullott Egyházasrádócon (18,5 mm 24-én, 16 mm 25-én) mely jelentősen mérsékelte a májusi szárazságot, egyben az átlagos szintre emelte a havi csapadékösszeget.
Összefoglaló videó a két nap eseményeiről:
Május 27-én újabb hidegfront vonult át, ami szintén kecsegtetett szupercella-esélyekkel, ám ez végül a délnyugati határvidéken realizálódott csak. Naplemente körül ugyan kifejlődött egy gyanús zápor a közelünkben, aminek átmenetileg határozottabb feláramlási alapja is lett, de a középszintén még túl száraz levegő miatt végül hamar szétoszlott. Este az osztrák-szlovén-magyar határ mentén összeálló MKR peremén viszont már ki tudott alakulni zivatar is, amiből sikerült egy-két villámot elcsípnem. Mivel azonban a gócok csak érintettek minket, végül csupán 2 mm csapadék hullott.
Gyorsított videó a záporról:
