Blogok

Csapatunk első viharvadászata, 2019. 04. 26 péntek

A fenti napra a modellek Baranya és Somogy megyében mutattak némi átfedést (a labilitás 1000-1200 J/kg, 0-6 km-es szélnyírás 10 -12 m/s körül volt), így úgy döntöttünk, hogy útnak indulunk.

A célállomás Szigetvár volt. Délután 3 órakor találkoztam Dunaújvárosnál a csapat többi tagjával Pappné Szebellédi Tündivel, Papp Péterrel és Czimbuli Zsolttal, majd bizakodva útnak eredtünk.

Nem túl acélos, de mégis izgalmas vadászat. Napokkal, sőt már egy héttel korábban a modellek péntekre egy markáns hidegfrontot vártak, ami nem is maradt el. Sajnos azonban sok kérdés volt a zivatarok, kialakulásuk hevességük tekintetében. A légkörben elegendő labilitás (1000-1200 J/kg) mellett változó nedvességtartalmú légtömegek voltak jelen, a talaj közelében jókora stabil légréteggel (50-70 J/kg). A 0-6 km-es szélnyírás (ami a szupercellák fontos mozgatórugója) mindössze 10 m/s körül volt a délnyugati országrészben, így sajnos szupercellákra nem számítottunk.

A mai nap időjárását egy magassági hidegcsepp határozza meg, amely délnyugati irányból közelíti meg hazánk térségét. Ennek köszönhetően a magasban környezetétől valamivel hidegebb levegő advektálódik fölénk, amely némiképp labilizálni fogja a légkör alsó pár száz hPa-os részét. Amennyiben a várhatóan zárt délnyugati felhőzet között ideig-óráig kinyílik a konvektív ablak, akár némiképp labilisabb légállapot is kialakulhat.

A szupercellákban rendkívül gazdag 2016-os és 2017-es év után sejthető volt, hogy előbb-utóbb a légkör visszavesz kicsit, azt azonban senki sem gondolta, hogy 6-os sebességnél behúzza a kéziféket… Márpedig éppen ez történt 2018-ban, ugyanis a szélnyírás mint légköri jelenség szinte megszűnt létezni a szezonban. Ennek oka a „végtelenített bárikus mocsár” volt, hiszen szinte mindvégig a közelünkben lévő hidegcseppek, sekély ciklonok alakították az időjárást, határozott légköri front csak ritkán érte el az országot.

Meglehetősen extrém eseménynek számít a tornádó októberben, ráadáasul most a Kárpát-medencénben ritkábbik fajtája, a szupercellából lenyúló (mezociklonális) típusa alakult ki északi szomszédunknál, a határunktól mindössze 30 km-re (HenzDani korábban részletes blogbejegyzést is készített az esetről).

Meglehetősen szélsőséges időjárás alakult ki pár héttel ezelőtt a Felvidék keleti területén. Október 3-án a Kelet-szlovákiai-alföldön szupercellás zivatar alakult ki – ezt a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SZHMI-SHMÚ) is alátámasztotta a meteorológiai radarmérések nyomán. A heves, forgó mozgást végző zivatarfelhő északnyugatias irányból délkeleties irányba mozgott.

Egyesületünk vezetősége az elmúlt hétvégét a Mátra szívében található Parádi Ifjúsági Táborban töltötte, hogy megvitassa az idei szezon történéseit, illetve az előttünk álló esztendő terveit. 
A finom ételek és itókák mellett éjszakába nyúlóan elemeztük a 2018-as szezont, illetve beszéltük át a jövőben ránk váró feladatokat.

Soron következő anyagunkban 2018 augusztusáról szóló összefoglalót tekinthetitek meg. A nagyobb méret megjelenítése érdekében kattintsatok a képre!
(Megjegyzés: a havi összefoglaló ábrák innentől kezdve negyedévente fognak megjelenni, azaz az adott évszakhoz tartozó három ábrát egy bejegyzésben tudjátok majd megtekinteni.)

Ábrát fordította: Lázár Krisztina

Forrás: Noaa.gov

Az elmúlt évek alapján azon már szinte meg sem lepődünk, ha az őszi hónapokban, amikor már kezdenek beindulni a mediterrán ciklonok, de még kellően meleg (20-27 °C-os) a tenger, egy-egy szubtrópusi vagy trópusi ciklon is megjelenik a Földközi-tenger felett. Az azonban már viszonylag ritka, amikor egy éven belül két jól fejlett trópusi ciklon is kialakul, hát még az, hogy 1 hét különbséggel! 2018-ban viszont így történt. Hogy egészen pontosan hogyan, az a cikkből kiderül!

Otilie

Vajon miért is csökkene le a hőmérséklet egy tornádó magjában? Merül fel a kérdés.