A tegnapi nap második fele elég hosszúra nyúlt számomra időjárási szempontból.
Miután egészen emberi időben el tudtam távozni munkahelyemről, 5 óra környékén egy nem túl acélos zivatar vonult át Tószeg felett, gyenge, nagy cseppes záport okozva. Ez mindenesetre bemelegítőnek jó volt. A lenti kép a cella távolodásakor készült.
A két hónappal ezelőtti tornádókitörés (http://szupercella.hu/node/1214) ideje alatt az Indiana Egyetem kutatói szokatlan szeizmikus aktivitást észleltek a tornádók által sújtott Középnyugaton. Február 29-én egy EF4-es tornádót produkáló szupercella keresztezte Harrisburg (Ilinois) és a térségében elhelyezett szeizmográfok egy csoportját (a szeizmográf feladata a lehető legkisebb talajmozgás érzékelése – a mai modern készülékek képesek a talajnak akár 0,00001 mm-es elmozdulását is regisztrálni).
2012 első viharvadászatra alkalmasnak tűnő helyzete április 22-ére esett, ekkor azonban tisztességes szupercellák még képtelenek voltak kialakulni. Ellenben két nappal később, 24-én meglepetésszerűen több szupercella is létrejött. Az alábbiakban röviden összefoglalom az említett két nap tapasztalatait, tanulságait.
A keddi események messze felülmúlták az általam vártakat. Igazából bíztam benne, hogy lesz valami zivatarocska a környékemen, de nem gondoltam, hogy egy kisebb MKR fog átrobogni Közép(al)földén!
A mai, délnyugatról érkező hidegfront mentén egy radarreflektivitási szempontból nem igazán erős, de vizuálisan annál látványosabb squall line vonult át a Balatonon, és Siófokon is. Pár kép a siófoki obszervatóriumból:
A közeledő arcusfelhő és a vízfelszín érdekes kontrasztja (plusz egy koszdarab a CCD-n :( )
A múlt pénteki tornádó-kitörés a jelenlegi adatok birtokában meteorológiatörténeti szempontból igencsak nagy jelentőséggel bírt. Az eseményt kiváltó időjárási körülmények nagyon hasonlítottak a pár nappal korábbiakhoz, annyi különbséggel, hogy a tornádókat kiváltó tényezők ezúttal sokkal markánsabbnak bizonyultak.
Miközben nálunk csak most kezd ébredezni a konvektív szezon, addig az USA-ban már javában zajlanak az események. Az elmúlt két napban több mint 20 tornádó söpört végig a Középnyugaton, jelentős károkat és emberáldozatokat követelve.
Az igazán jól sikerült 2010-es szezon után várható volt, hogy 2011-ben már nem leszünk annyira elkényeztetve zivatarokkal.
De természetesen minden évben akad néhány olyan felejthetetlen élmény, amiért érdemes fényképezőgépet ragadni.
Péntek reggel utoljára indultam neki a szállásom és a konferencia helyszínéül szolgáló Es Baluard múzeum közötti fél órás, a palmai kikötő mellett vezető sétámnak. Elérkezett az utolsó (csonka) nap, és egy hidegfront révén egyúttal állítólag az ősz is, bár ebből vajmi keveset lehetett érezni még reggel. Ugyanaz a napfényes hangulat, ugyanaz a kezdetben kellemes, később kellemetlenné váló, gatyaolvasztó meleg (délutánra azért befelhősödött, de fázni akkor sem fáztunk).
